Az Amerikai Országos Hó- és Jégközpont (NSIDC) héten közzétett adatai azt mutatták, hogy az elmúlt hónapban több mint félmillió négyzetkilométerrel volt kisebb a jégtakaró az Északi-sarkon, mint 2012 májusában - ismertette a The Guardian.

Az Északi-sarki jég jelentős olvadása a globális felmelegedés egyik fontos mutatója, és az új adatok alátámasztják a tudósok aggodalmait. Ugyan még korai lenne azt állítani, hogy a jég zsugorodása nyáron meghaladja majd az eddig feljegyzett rekordot, de amennyiben a tavalyi ütemben olvad tovább a jégtakaró, annak mérete legalábbis az eddigi legkisebbek között lesz.

Az északi féltekén áprilisban ötven év óta nem volt ilyen kevés hó, míg az Antarktisz vizein a jég mennyisége szinte egész évben az átlagosnál kevesebb volt.

Az Északi-sark jegének olvadását a Szibéria és Észak-Európa felől érkező meleg légtömegek gyorsították fel.

A tengeri jég olvadása nem emeli a tengerek vízszintjét, ugyanakkor mégis komoly hatással van a Föld klimatikus viszonyaira különösen a sarkokon, mivel a jég és a hó részben visszaveri a nap meleg sugarait, ám az olvadás miatt a sötét területek több hőt nyelnek el, ami tovább erősíti a felmelegedés meglévő hatásait.

Az NSIDC felhívta a figyelmet arra, hogy a jég nagyságáról most közzétett becslések nem teljesen bizonyosak, bár azokat más forrásokból származó adatok is alátámasztják. A jégtakaró változását egész nyáron figyelemmel kísérik, a legjobban várhatóan szeptemberre zsugorodik össze.

Az NSIDC márciusi jelentése szerint a Jeges-tengert beborító téli jégtakaró maximális kiterjedése 14,52 millió négyzetkilométer volt 2016-ban. Ez csaknem 13 ezer négyzetkilométerrel kevesebb a 2015-ös korábbi rekordnál.

A kutatók 1979 óta követik nyomon műholdfelvételek révén az északi-sarkvidéki tengeri jég szezonális kiterjedését.