Az olyan rizikófaktorok ellenben, mint a dohányzás, az életmód és a társadalmi státusz, jelentősen befolyásolják az élethosszt.

Bette Liu, az ausztráliai Új-Dél-Wales-i Egyetem kutatója és Sir Richard Peto oxfordi epidemiológus tíz évvel ezelőtt a Egymillió nő elnevezésű tanulmány keretében kérdőíveket küldött szét Nagy-Britanniában, melyeken a nőknek meg kellett határozniuk például egészségi állapotukat, lelki egészségüket, stressz-szintjüket. Majd a 700 ezer adatlap eredményeit összevetették a kutatás kezdetekor átlagosan 59 éves nők halálozási arányával.

"A betegség önmagában boldogtalanná tesz. A boldogtalanság azonban nem tesz beteggé. Nem tudtunk közvetlen kapcsolatot kimutatni a boldogtalanság vagy a stressz és a halál között, még egy tíz éven át tartó, egymillió nő részvételével végzett kutatással sem" - fejtette ki Bette Liu. A kutató hozzátette: Minden hatodik résztvevő boldogtalannak vallotta magát. A megfigyelt időszakban összesen 30 ezren hunytak el.

"Sokan úgy hiszik, a stressz és a boldogtalanság közvetlenül betegséget okoz. Õk azonban felcserélik az okot és az okozatot" - véli Peto. A szakértő szerint összefüggést inkább a boldogtalanoknál gyakrabban megfigyelhető rizikófaktorok jelentenek: azok a nők, akik lelki egészségükkel elégedetlenek voltak, kevesebbet sportoltak, többet dohányoztak és ritkábban volt állandó partnerük.