Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

Megkerült a 11 éve eltűnt űrszonda

Megtalálták az elveszettnek hitt első európai marsi leszállóegységet, a brit Beagle2-t, amelynek 2003 decemberében kellett landolnia a vörös bolygón.

A britek által épített Beagle2 az Európai Űrügynökség (ESA) első marskutató űrszondáján, a Mars Express fedélzetén startolt 2003. június 2-án Bajkonurból Szojuz hordozórakétával. Fő feladata a robotkarja által kiemelt talajminták vegyelemzése lett volna az esetleges marsbeli élet nyomainak fellelése érdekében.

A leszállóegység 2003. december 19-én vált le a keringő egységről, s a tervek szerint hat nappal később kellett landolnia a Marson. A Beagle2 december 25-én lépett be a vörös bolygó légkörébe, ahol a terveknek megfelelően megszakadt a leszállóegységgel a rádiókapcsolat, de az összeköttetést a későbbiekben sem sikerült helyreállítani.

Tizenegy év múltán fedezték fel a leszállóegységet a Mars Reconnaissance Orbiter amerikai űrszonda legújabb, a HiRISE nagyfelbontású kamerával készített felvételein.

Mint David Parker, a brit űrügynökség, az UKSA vezetője pénteki londoni sajtótájékoztatóján rámutatott, a képek tanúsága szerint a leszállóegység összes berendezése rendben működött a landolás során, a Beagle2 sértetlen maradt. Korábban a szakértők ugyanis azt feltételezték, hogy nem nyíltak ki a landolást biztosító ejtőernyők és légpárnák, így a Beagle2 a talajba való becsapódás során semmisült meg.

"Semmi jel nem mutat arra, hogy a leszállóegység lezuhant volna. Így a Beagle2-küldetés eredményesebbnek bizonyult, mint eredetileg feltételeztük" - fejtegette David Parker.

Mint a BBC News hírei között olvasható, a leszállóegység energiaellátását a landolás után kinyíló "virágszirmokon" elhelyezett napelemek voltak hivatottak biztosítani. A felvételek tanúsága szerint a rendszer csak részlegesen működött.

"Anélkül, hogy a szirmok teljesen kinyíltak volna, esély sem volt a kapcsolatfelvételre, ugyanis az antenna a napelemek alatt helyezkedik el" - magyarázta a fiaskó okait Mark Sims, a Leicesteri Egyetem professzora, a Beagle-küldetés vezető szakembere. Hozzátette: "Már rég feladtam a reményt, hogy valaha megtudjam, mi is történt a leszállóegységgel. Az új felvételeknek köszönhetően bebizonyosodott, hogy nagyon kevésen múlt a küldetés sikere."

Címlapról ajánljuk
Az erdők megmentése milliárdokat spórolhatna meg a gazdaságnak

Az erdők megmentése milliárdokat spórolhatna meg a gazdaságnak

Az Európai Unió és Magyarország 2050-re vállalta a klímasemlegesség elérését. Az ezt segítő legolcsóbb megoldások egy része nem az erőművekben, az iparban vagy a közlekedésben, hanem az erdők megőrzésében van – derült ki a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont modellezéséből. A Kutatóközpont főmunkatársa, Kis András közgazdász-vízgazdasági elemző az InfoRádióban hangsúlyozta, hogy az erdők folyamatos szén-dioxid-nyelése egy olyan értékes szolgáltatás, amellyel a legdrágább ipari kibocsátáscsökkentési szükségleteket lehet kiváltani.

Életveszélyes sérülések sportpályán: megvan, pontosan mit és hogyan csináljon az orvos – Pánics Gergely az Arénában

Rendkívül veszélyes sporteseményeken vagy edzéseken is, ha a mellkast nagy erejű ütés éri, hasonló bringás vagy e-rolleres baleseteknél szokott előállni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Pánics Gergely ortopéd-traumatológus, az FTC egészségügyi vezetője a spanyol másodosztályú Tenerife-Andorra meccsen történt tragédiával összefüggésben.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×