Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Megkerült a 11 éve eltűnt űrszonda

Megtalálták az elveszettnek hitt első európai marsi leszállóegységet, a brit Beagle2-t, amelynek 2003 decemberében kellett landolnia a vörös bolygón.

A britek által épített Beagle2 az Európai Űrügynökség (ESA) első marskutató űrszondáján, a Mars Express fedélzetén startolt 2003. június 2-án Bajkonurból Szojuz hordozórakétával. Fő feladata a robotkarja által kiemelt talajminták vegyelemzése lett volna az esetleges marsbeli élet nyomainak fellelése érdekében.

A leszállóegység 2003. december 19-én vált le a keringő egységről, s a tervek szerint hat nappal később kellett landolnia a Marson. A Beagle2 december 25-én lépett be a vörös bolygó légkörébe, ahol a terveknek megfelelően megszakadt a leszállóegységgel a rádiókapcsolat, de az összeköttetést a későbbiekben sem sikerült helyreállítani.

Tizenegy év múltán fedezték fel a leszállóegységet a Mars Reconnaissance Orbiter amerikai űrszonda legújabb, a HiRISE nagyfelbontású kamerával készített felvételein.

Mint David Parker, a brit űrügynökség, az UKSA vezetője pénteki londoni sajtótájékoztatóján rámutatott, a képek tanúsága szerint a leszállóegység összes berendezése rendben működött a landolás során, a Beagle2 sértetlen maradt. Korábban a szakértők ugyanis azt feltételezték, hogy nem nyíltak ki a landolást biztosító ejtőernyők és légpárnák, így a Beagle2 a talajba való becsapódás során semmisült meg.

"Semmi jel nem mutat arra, hogy a leszállóegység lezuhant volna. Így a Beagle2-küldetés eredményesebbnek bizonyult, mint eredetileg feltételeztük" - fejtegette David Parker.

Mint a BBC News hírei között olvasható, a leszállóegység energiaellátását a landolás után kinyíló "virágszirmokon" elhelyezett napelemek voltak hivatottak biztosítani. A felvételek tanúsága szerint a rendszer csak részlegesen működött.

"Anélkül, hogy a szirmok teljesen kinyíltak volna, esély sem volt a kapcsolatfelvételre, ugyanis az antenna a napelemek alatt helyezkedik el" - magyarázta a fiaskó okait Mark Sims, a Leicesteri Egyetem professzora, a Beagle-küldetés vezető szakembere. Hozzátette: "Már rég feladtam a reményt, hogy valaha megtudjam, mi is történt a leszállóegységgel. Az új felvételeknek köszönhetően bebizonyosodott, hogy nagyon kevésen múlt a küldetés sikere."

Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a  baj a Magyarországot is érintő tervekkel

Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a baj a Magyarországot is érintő tervekkel

A Horizon Europe következő, 2028–2034-es ciklusa történelmi léptékű forrásokat mozgósítana az uniós kutatás és innováció támogatására, de a jelenlegi tervezet több ponton nem ad elég erős garanciát a pénz hatékony felhasználására az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a költségvetés közel megduplázása önmagában nem biztosít nagyobb gazdasági és versenyképességi hatást, ha a célok, az irányítás és a teljesítménymérés továbbra is hiányos. A Számvevőszék különösen kockázatosnak tartja az uniós hozzáadott érték tisztázatlanságát és a gyenge eredményindikátorokat egy ekkora program esetében. A jelentés összképe szerint a Horizon Europe komoly lehetőség, de csak akkor válhat valódi növekedési eszközzé, ha a szabályozás és az ellenőrzés érdemben erősödik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×