Infostart.hu
eur:
362.08
usd:
313.52
bux:
148085.97
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina

Négymillió madarat gyűrűztek meg a magyarok

Több mint négymillió madarat gyűrűztek meg Magyarországon 1908 és 2009 között - derült ki az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Madárgyűrűzési Központ összesítéséből.

A leggyakrabban megjelölt faj - az összes gyűrűzés mintegy 10 százalékát kitevő egyedszámmal - a füsti fecske volt, ezt követi a partifecske és a foltos nádiposzáta.

Magyarországon évi 180-200 ezer madarat jelölnek így, a világon gyűrűzött madarak száma eléri az 5 milliót.

A madárgyűrűzést a 20. század eleje óta alkalmazzák az egyes fajok vonulási útvonalainak feltérképezésére, a madarak élettartamának meghatározására, illetve az állományváltozások nyomon követésére. A megjelölt madarak száma az ötvenes években kezdett nagymértékben emelkedni, köszönhetően az új befogási módszereknek. A II. világháború előtt főként a telepesen fészkelő madarak fiókáit gyűrűzték, más fajokat csak alkalmanként jelöltek meg. Később a különféle kifeszített függönyhálók elterjedésével nagyobb számú egyedre került gyűrű. A megjelölt madarak mintegy 93 százaléka soha nem kerül meg, a gyűrűzések nagy számának köszönhetően azonban a legtöbb fajról így is elegendő adat áll rendelkezésre.

A megfigyelések hatékonyságát nagyban segítette a színes gyűrűk elterjedése a 20. század második felétől. Ennek segítségével az állat újbóli elfogása nélkül, távcsővel is azonosíthatóak az egyedek, meghatározható vonulási útvonaluk, életkoruk, területhűségük. A legtöbb madarat július és szeptember között jelölik, többségében az abban az évben kikelt fiatal egyedeket. A megkerült madarak több mint 90 százalékát a gyűrűzés helyén fogják vissza, de az igazán fontos adatokat a távolsági visszafogások szolgáltatják.

A Kárpát-medence sok madár vonulása szempontjából kiemelkedő jelentőségű, központi elhelyezkedése miatt több állatföldrajzi területtel is kapcsolatban van.

Az MME tájékoztatása szerint 2008-ban figyelték meg Magyarországon a 400. madárfajt, jelenleg 402 ez a szám, amely európai viszonylatban is magasnak tekinthető.

A hazai madárgyűrűzési adatbázis alapján az eddig ismert legidősebb jelölt madár egy 1976 nyarán, még fiókaként gyűrűzött parlagi sas volt, amelynek tetemét 2002 nyarán találták meg Heves megyében. Az énekesmadarak közül a legidősebb egy 1960 májusában jelölt vetési varjú, amelyet 1973-ban lőttek le Tiszalöknél.

Címlapról ajánljuk
Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

A folyók rekordalacsony vízállásához nemcsak a csapadékszegény időjárás, de az emberi beavatkozás a folyószabályozás is hozzájárult. A Budapesti Műszaki Egyetem azt vizsgálja, milyen beavatkozással lehetne enyhíteni ezek hatását – erről Baranya Sándor tanszékvezető beszélt az InfoRádióban.

Gerendai Károly az Arénában: lesz Sziget hőségben is, saját áramgenerátorokkal készültünk

A fejlesztések miatt a szélsőséges körülmények sem lehetetlenítik el a Sziget Fesztivált – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Gerendai Károly főszervező. Hozzátette: le tudnak válni a központi elektromos hálózatról. A Szigetet jövő héten, augusztus 11–15 között rendezik, amikorra elvileg már enyhül az óriási hőség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×