Egy előre megjósolt napfogyatkozás Kr. e. 585. május 28-án kényszerítette a harcoló médeket és lüdiaiakat, hogy fegyverszünetet kössenek - olvasható a NASA honlapján.

A Kr. e. 585-ben bekövetkezett napfogyatkozás nem az első, amelyről fennmaradtak feljegyzések. Így Kr. e. 2300-ban két kínai udvari asztrológus, aki nem volt képes előrelátni a "nappali sötétséget", fejével fizetett tudatlanságáért. Babilóniai agyagtáblák tanúsága szerint Kr. e. 1375-ben következett be egy napfogyatkozás Ugaritban.

Ugyancsak fennmaradtak feljegyzések a Kr. e. 1063-ban és 763-ban bekövetkezett napfogyatkozásról.

Thalész kiszámolta

A Kr. e. 585-ös napfogyatkozás volt az első, amelyet előre

megjósoltak. Hérodotosz görög történetíró szerint a milétoszi Thalész (Kr. e. 624 - 546) abban az évben jósolta meg, amikor a médek és a lüdiaiak háborúban álltak egymással.

Nem ismeretes, hogy Thalész, a híres csillagász, matematikus és filozófus milyen módszer segítségével számította ki a napfogyatkozást. A metódust mindössze egyetlen alkalommal alkalmazhatták, mivel nincsenek feljegyzések arról, hogy a későbbiekben a görögök pontosan megjósoltak volna akár egyetlen napfogyatkozást.

Sötétben nincs háború

Feltételezések szerint Thalész egyiptomi földmérési technikákat tanulmányozhatott.

Akárhogyan is, de számításai pontosnak bizonyultak, s a napfogyatkozás akkor következett be, amikor Alüattész lüd király és Küaxarész méd uralkodó hadserege épp harcban állt egymással a Halüsz-folyónál, a mai törökországi Kizilirmaknál.

A csata kellős közepén az ég elsötétült, a Nap "kihunyt", s mindkét oldal harcosai a földre helyezték fegyvereiket. A csatának ily módon vége szakadt, ahogy a háborúnak is.

Tizenöt évnyi csatározás után Kilikia és Babilon uralkodója beavatkozott, s kikényszerítette a békeszerződést, s a Halüsz-folyó lett a határ a lüdiai és méd királyság között.