Tarani Chandola és munkatársai tízezernél is több londoni hivatalnok évekig tartó megfigyeléséről számoltak be. Részletes kérdőívekkel mérték fel a munkahelyi stressz mértékét és jellegét, valamint szívgyógyászati szakvizsgálatokat is rendszeresen végeztek.

Eredményeik szerint a munkahelyi stressz fontos szerepet játszhat a koszorúérbetegség kialakulásában. A kutatók adatai azt bizonyították, hogy a szívet károsító stresszhatás különösen az ötvenévesnél fiatalabb munkatársak esetében érvényesül.

A stressz és a koszorúérszűkület bekövetkezése között az összefüggés az adatok tanúsága szerint nem mindig közvetlen. A károsító stresszhatás 32 százalékban úgy befolyásolta a vizsgált személyek sorsát, hogy rossz szokásokat, életmódbéli hibákat váltott ki. Akiknél a stressz érvényesülhetett, azok gyakrabban dohányoztak, egészségtelenebbül étkeztek, gyakrabban elhíztak és kevesebbet mozogtak.

A kutatók idézték egy 52 országban végzett tanulmány adatait is, amelyek azt mutatták, hogy a munkahelyen "állandó" stresszhatásnak kitett emberek infarktuskockázata kétszeresére nőtt az átlagos életmódúakhoz képest.

A stressz kedvezőtlen befolyása gyakran a szív-anyagcsere-tünetcsoport formájában jelentkezett, vagyis bizonyos kóros állapotok - magas vérnyomás, elhízás, kezelést igénylő vérzsírszintek, kezdődő vagy már kialakult cukorbetegség - együtt fordulnak elő.

A munkacsoport vezetője már néhány éve megfigyelte, hogy a munkahelyi stressz és a szív-anyagcsere-tünetcsoport közvetlenül is összefügg. Vizsgálatai szerint az elhízás, a cukorbaj, a magas vérnyomás és vérkoleszterin együttese kétszerte gyakrabban fordult elő azokban a hivatali dolgozókban, akik a mindennapos munkahelyi stresszhatást nem tudták megfelelően földolgozni.