Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Vége a "mérgezési hidegháborúnak"

A szalagoskígyók kerültek ki győztesen a saját zsákmányállatukkal, a gőtével szemben folytatott "mérgezési hidegháborúból". Ez felborítja a hagyományos biológiai elméleteket.

Amerikai kutatók szerint a mostani megfigyelések azt mutatják meg, hogy milyen gyors lehet az evolúció, és ezzel felhívja a figyelmünket egyúttal arra is, hogy miért tűnhetnek fel hirtelen emberre veszélyes kórokozók, például az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok.

"Ez a biológiai fegyverkezési verseny segít megértenünk a gazdaállat és a parazita evolúcióját, sőt még a vírusos megbetegedések kifejlődését is" - mondja Charles Hanifin, a Utahi Állami Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.

A kutatók a Kanada és az Egyesült Államok nyugati partvidékén élő érdesbőrű gőtéket (Taricha granulosa) vizsgálták. Ezek a világ legmérgezőbb élőlényei közé tartoznak, mivel bőrük a tetrodotoxin (TTX) nevű súlyos idegmérget halálos adagban termeli a ragadozók elleni védekezésként.

A TTX kis mennyiségben is képes több ezer egeret megölni. Bizonyos szalagoskígyók (Thamnophis sirtalis) immunisak a méregre. De nem mindegyikük.

"A kétéltűek mérge és a kígyók érzéketlensége földrajzilag változó képet mutat. Ahol a gőték nem, vagy csak alig mérgezők, ott a helyi kígyópopuláció nem védett a mérgezéssel szemben" - írják a tudósok a PLoS Biology című folyóiratban megjelent tanulmányban.

Az egyszerű evolúciófelfogás szerint a fejlődést a "vacsorát vagy életet" elve vezeti. Vagyis a zsákmányállatok általában kicsit gyorsabbak, vagy mint ebben az esetben kicsit mérgezőbbek természetes ellenségeiknél. Versenyhelyzetben pedig a zsákmányállat van lépéselőnyben, hiszen ő veszíthet többet.

"Ha a zsákmány hátrányba kerül, elpusztul. Ha mondjuk az oroszlán egyszer nem tudja elkapni az antilopot, akkor viszont nem pusztul el. Legfeljebb kihagyja az aznapi vacsorát" - magyarázza Charles Hanifin.

Ami viszont a gőték-szalagoskígyók versenyében történik, az éppen az ellenkezőjét mutatja. A kutatócsoport több mint tíz élőhelyen talált méregnek ellenálló kígyókat. A gőték viszont sehol sem eléggé "mérgesek" ahhoz, hogy a szalagoskígyókkal megbirkózhatnának.

A kígyók immunitásáért egyetlen génmutáció felelős. Ahol a kétéltűek nem mérgezők, ott a gén alapállapotú (a hüllők nem méregrezisztensek). Vagyis: a mutáció nyilvánvalóan a gőték mérgező változataira adott válasz.

A felfedezés rávilágít arra, hogy az evolúció néha hirtelen ugrásokat tesz. És megmagyarázhat bizonyos gyors változásokat más szervezetekben, így a kórokozókban is.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: a Lázár-minisztériumban talált dolgok miatt feljelentést teszünk

Videót tett közzé Magyar Péter miniszterelnök: az eddigi építési és közlekedési minisztérium épületében, ahol mostantól a Miniszterelnökség működik, többek között rengeteg Fidesz-pártszóróanyagot találtak. Mint fogalmazott, tiltott pártfinanszírozás és más bűncselekmények miatt feljelentést tesznek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Ez volt a legnagyobb dróntámadás Moszkva ellen, új szintre léphet Ukrajna védelme - Háborús híreink vasárnap

Ez volt a legnagyobb dróntámadás Moszkva ellen, új szintre léphet Ukrajna védelme - Háborús híreink vasárnap

Az Egyesült Államok hagyta lejárni az orosz olajszállítmányokra vonatkozó ideiglenes szankciós mentességet, ami újabb feszültséget hozhat az amúgy is szűkös globális olajpiacon. Közben Zelenszkij szerint Franciaország is részt venne egy új, ballisztikus rakéták elleni védelmi együttműködésben, amelybe Kijev több nemzetközi partnerét is bevonná. A fronton eközben Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök szerint a Nyugati Harccsoport mintegy 350 kilométeres szakaszon folytat támadó műveleteket, miközben több településnél is harcok zajlanak. Híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×