Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes

"Húsz éven belül kapcsolatba lépünk az idegenekkel"

Az emberiség két évtizeden belül kapcsolatba lép intelligens idegen civilizációkkal - állítják vezető csillagászok. Meggyőződésük ugyanis, hogy a Naprendszeren kívüli, Földhöz hasonló bolygók felfedezése és a 2009-ben induló, nagyszabású NASA-misszió drámaian felgyorsítja a kapcsolatfelvételt.

"Minden okunk megvan arra, hogy optimisták legyünk" - állítja a BBC kedd este bemutatásra kerülő dokumentumfilmjében Frank Drake amerikai csillagász, aki 1961-ben elindította a Földönkívüli Intelligens Élet Kutatás projektet (SETI).

A 76 éves tudós meggyőződése, hogy húsz éven belül az eddiginél sokkal többet megtudunk majd a földönkívüli életről, és valószínűleg kézzelfogható bizonyítékot szerzünk majd arról, hogy van élet - méghozzá intelligens élet - a Földön kívül is a galaxisban.

Drake már fél évszázaddal ezelőtt kidolgozta azt az egyenletet, amelynek alapján megbecsülte, hány idegen civilizáció lehet a galaxisunkban. Hét faktort vett számításba, így például azt, hány csillagnak van planétája, azok lakhatóak-e, és milyen hosszú ideig létezhet egy értelmes faj.

Bár a becslések eltérnek, Drake szerint általános vélemény, hogy tízezer technológiailag fejlett életforma él a galaxisban. Ezt az elméletet ugyan sokan vitatták tavaly áprilisig, akkor azonban egy svájci tudóscsapat felfedezett két bolygót, a Gliese 581 C-t, és D-t a Naprendszeren kívül, amelyeken lehet élet.

A SETI vezető csillagásza, Seth Shostak ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy csak a mi galaxisunkban 200 milliárd csillag van, és ezeknek legalább a fele körül valószínűleg keringenek bolygók. Vagyis százmilliárd bolygórendszerrel számolhatunk, egyenként átlag öt bolygóval.

"Ötszázmilliárd bolygó van odakinn. Arcátlan és vakmerő feltételezni, hogy ezek közül kizárólag a Földön történt bármi érdemleges" - véli Shostak.

A földönkívüli élet utáni kutatásban komoly fordulatot hoz majd a jövő év, amikor az amerikai űrhivatal, a NASA útnak indítja a Kepler űrteleszkópot, amely négyéves missziója alatt folyamatosan vizsgálja majd ugyanazt a tízezer csillagot. A projekt célja felfedezni a Föld-méretű bolygókat, amelyek a Napoktól "lakható" távolságon belül keringenek.

Amint a Kepler azonosítja azokat a bolygókat, amelyeken a legnagyobb valószínűséggel találunk életet, a SETI kutatói oda irányítják mélyűri "lehallgató berendezéseiket", ahelyett, hogy véletlenszerűen kutatnának értelmes idegenek után, ahogyan azt most teszik.

Címlapról ajánljuk
Tarr Zoltán felsorolta, mi lesz biztosan az első intézkedései között

Tarr Zoltán felsorolta, mi lesz biztosan az első intézkedései között

A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter arról beszélt, hogy a Tisza-kormány hogyan adja vissza a kulturális intézmények szakmai önállóságát.

Orbán Viktor elmondta, mire építheti a Fidesz az ellenzéki politikáját

A volt miniszterelnök egy interjúban részletezte, hogy mindig a szabad, szuverén Magyarországért dolgozott. „A helyzet és a körülmények mások, de a lényeg ugyanaz: a politika nálam nem állás, hanem szolgálat” – fogalmazott a beszélgetést ajánló Facebook-bejegyzésben. Az interjúban elmondta, már zajlik az előkészítés, ősszel indulhat a munka, de előtte most még „a szelíd népénekek évei után most rock’n’roll következik”.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Sok százezer hektárnyi magyar termőföld veszhet el a szárazság miatt, ha nem lép mihamarabb a kormányzat

Sok százezer hektárnyi magyar termőföld veszhet el a szárazság miatt, ha nem lép mihamarabb a kormányzat

A klímaváltozás és a környezeti válságok ma már nem csupán ökológiai, hanem egyre inkább gazdasági és pénzügyi kérdések is. A legfrissebb tudományos és gazdasági elemzések egyértelműen jelzik: az éghajlatpolitikai intézkedések halogatása súlyos pénzügyi kockázatokat és társadalmi veszteségeket eredményez. Miközben az átállás jelentős beruházásokat igényel, ezek költsége eltörpül a be nem avatkozás hosszú távú következményei mellett. Magyarország különösen kitett az éghajlatváltozás hatásainak: a gyakoribb aszályok, hőhullámok és a csapadék egyenetlen eloszlása már most is jelentős károkat okoznak. A késlekedés ára hazánkban is gyorsan nő, hiszen a mezőgazdasági termelés, az egészségügy és a gazdasági versenyképesség egyaránt sérül, miközben a zöld átállás felgyorsítása egyre sürgetőbbé válik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×