Nikoláj Szevasztianov, az állami kézben lévő Energia űripari konglomerátum elnöke szerint cége tíz éven belül állandó bázist épít fel a Holdon és 2020-ra megkezdik a hélium ipari méretű bányászatát.

Szevasztianov szavait érdemes komolyan venni, hiszen az Energia építi a világ legnagyobb rakétáját és az orosz Burán űrsiklót, de meghatározó szerepe volt a Mir és a Nemzetközi Űrállomás programjaiban.

A tervek szerint a Földön ritka héliumizotópot fúziós erőművekben áramtermelésre használnák.

A fúziós erőművek technológiáján egyelőre dolgoznak a tudósok, de sokan úgy vélik, a hélium 3-as izotópjának használata a legígéretesebb megoldás lehet a világ energiagondjaira.

Az orosz tudósok azzal az ötlettel álltak elő, hogy a Hold felszínének felmelegítésével könnyen kinyerhető lenne a talajba fagyott hélium, amelyet teherjáratok hoznának a Földre.

A Föld fosszilis energiakészletei 50-100 éven belül kimerülnek és bolygónkon csak nyomokban található meg a fúzióra elméletileg alkalmas héliumizotóp, amelyből viszont a Holdon egyes becslések szerint akár ötszáz millió tonna is lehet, ráadásul nagyrésze a Nyugalom Tengerében koncentrálódik.

Szevasztianov szerint a hélium fúziója azért különösen ígéretes, mert egy tonna hélium annyi energiát tud termelni, mint tizennégy millió tonna kőolaj. Az Energia elnöke azt mondja: tíz tonna hélium biztosítaná Oroszország egyéves energiaszükségletét.

A héliumfúzió másik nagy előnye, hogy sem az üzemanyag, sem az „égéstermék” nem radioaktív. A gond egyelőre csak annyi, hogy a fúzió beindításához tízszer akkora hőmérsékletre van szükség, mint a hagyományos radioaktív izotópok esetében.