Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Vadnai Jonatán a 2024-es párizsi nyári olimpia férfi vitorlásversenyei ILCA 7 hajóosztályának első futamában a marseilles-i jachtkikötőben 2024. augusztus 1-jén.
Nyitókép: MTI/AP/Jacquelyn Martin

Elhalasztották a vitorlázó Vadnai Jonatán éremfutamát

Szél hiányában keddről szerdára halasztották az ILCA 7 hajóosztály éremfutamát, amelyen Vadnai Jonatán is érdekelt a párizsi olimpián.

A Marseille partjainál zajló verseny halasztásról a Magyar Vitorlás Szövetség közösségi oldala számolt be.

A kedvezőtlen időjárás miatt már hétfőn sem tudtak futamot rendezni a férfiak számára, így Vadnai a korábbi helyezése alapján összesítésben hatodikként került a legjobb tíz versenyzőt felvonultató éremfutamba.

Az ILCA 6 (korábban Laser) éremfutamát sem tudták megrendezni kedden, de a női verseny arany- és ezüstérme már eldőlt, hiszen az éllovas holland Marit Bouwmeester több mint húsz helyezési ponttal vezet a második helyen álló, címvédő dán Anne-Marie Rindom előtt, akinek húsz helyezési pont az előnye a harmadik helyen álló norvég Line Flem Hösttel szemben, ezeket a különbségeket pedig már nem lehet ledolgozni. Érdi Mária 14. helyen zárt, így nem jutott az éremfutamba.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×