Báthori Bence a beszélgetésben hangsúlyozta: a bővülő forgalom az első félévben azt jelenti, hogy volumenben nőtt az üzletek forgalma, vagyis több terméket vásároltak a vevők.

Az üzlettípusok közül kiemelte a drogériákat, melyek már a tavalyi első félévben is közel 10 százalékkal tudtak bővülni, illetve a mostani első félévben már közel 12 százalékkal. Hozzátette:

a mérleg másik végén állnak a könyvújság és papíráru szaküzletek, legalább két éve csökken a forgalmuk, illetve az élelmiszer szaküzletek.

Ugyanakkor az elemző szerint EU-s összevetésben a hazai kiskereskedelmi forgalom bővülése már meghaladja az európai uniós átlagot, és ez igaz mindhárom nagyobb alkategóriára, az élelmiszer, nem élelmiszer és az üzemanyag kategóriára is.

Ugyanakkor az üzemanyag esetében azt érdemes látni, hogy az idei év elejéig inkább csak „oldalazott” a forgalom, vagyis nem annyira nőtt és nem is csökkent, viszont az első félévben a pánikvásárlások és a betározások által kilőtt az itthoni üzemanyagforgalom, és ez segítette azt, hogy meghaladjuk az EU-s átlagot.

Az élelmiszerek tekintetében kiemelte: itt vannak fő profilú üzletek, melyek valójában vegyes kereskedések illetve az élelmiszer szaküzletek. Előbbik forgalma tavaly és idén is 4 százalékkal tudott nőni, míg utóbbiaknál a csökkenő volumen a jellemző.

„Úgy látom, az árréstopnak lehet minderre egy közvetett hatása, ugyanis az extrém, árérzékeny magyar fogyasztók az alacsonyabb árakat követik, és mivel a szaküzletekre nem vonatkozik az árréstop intézménye, hanem csak a magasabb bevételű vegyes élelmiszer üzletekre, ezért egyre inkább ott intézik a bevásárlásaikat a fogyasztók” – hangsúlyozta Báthori Bence.

Az elemző arról is szólt, hogy mi akadályozhatja a bővülést. Itt kiemelte

• az árrésstopot, ami a piaci árképzést és az akciókat nehezíti meg az üzletek számára, illetve
• a kiskereskedelmi különadót, amit az üzletek kénytelenek áthárítani a fogyasztókra.
• Ide tartozik a plázastop is, ami pedig a sikeres üzleteknek a terjeszkedését nehezíti, illetve akadályozza jelenleg.

A foglalkoztatottak száma viszont növekszik a szolgáltatási szektorban, amibe a kiskereskedelem is beletartozik.

Ugyanakkor látni kell, hogy

az önkiszolgáló kasszák miatt kevesebb alkalmazott szükséges, ami nem feltétlen jó jel. A szakember rámutatott: az emberi állomány egyre idősebb.

Minden ötödik alkalmazott nyugdíjas vagy 10 éven belül nyugdíjba vonul, miközben a fiatal 24 év alatti munkaerő aránya az egyre kisebb, tehát az ágazat utánpótlását egyre nehezebb megoldani.

Mint elmondta, az első félévben a kiskereskedelemmi cégek száma 0,3 százalékkal csökkent, ahol viszont nagy növekedést látnak a forgalombővüléssel egyetemben azok a drogériák. Itt egy év alatt több mint ötödével nőtt a cégek száma.

A cikk Kalapos Mihály interjúja alapján készült.