Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Forrás: mlsz.hu

FIFA: Csányi Sándort újraválasztották

Aleksander Ceferin a harmadik mandátumát kezdheti meg UEFA-elnökként, miután ellenjelölt nélkül, egyhangúlag megválasztották.

A következő négy évben is Aleksander Ceferin lesz az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnöke - döntöttek a tagszervezetek képviselői a szervezet Lisszabonban zajló szerdai tisztújító közgyűlésén, ahol Csányi Sándort, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnökét is újraválasztották a nemzetközi szövetség (FIFA) alelnökévé.

Az 55 éves szlovén sportvezető 2016 szeptembere óta vezeti az UEFA-t, 2019-ben - szintén ellenjelölt nélkül - újraválasztották. Első alkalommal az eltiltott és a tisztségről 2016 májusában lemondó Michel Platini utódjaként lett az európai szövetség első embere. Az UEFA elnökeként Ceferin automatikusan a nemzetközi szövetség (FIFA) alelnöke is marad egyben.

Megválasztása előtt a szlovén ügyvéd úgy fogalmazott, az európai futball máris globális, és miközben élvezik ennek az előnyeit, meg is fizetik ennek az árát.

"Voltak kísértések, sőt, kísérletek is új modellek létrehozására, de ezek ütköznek az általunk oly jól ismert és oly nagyra becsült európai modellel" - fogalmazott Ceferin, hozzátéve, hogy ez a modell a sporteredményeken alapul.

"Ahonnan származunk, ott az érdemnek nincs ára, arra nem lehet hivatkozni, nem lehet megszerezni, csak kiérdemelhető. Szezonról szezonra, a pályán és azon kívül. Ezen a kontinensen nincs helye a kartelleknek" - jelentette ki.

Kiemelte, hogy

az UEFA égisze alá tartozó versenyeken rasszista, homofób, vagy szexista zaklatásnak kitett játékosokat meg kell védeniük, a "bűnelkövetőket" pedig hatékonyabban kell megbüntetniük.

"A labdarúgás egy befogadó sportág, ami mindenki előtt nyitva áll, de sajnos néhány ember még mindig nem érti ezt a koncepciót, így át kell gondolnunk az ő megközelítésüket" - mondta Ceferin.

Csányi Sándor az UEFA alelnöke és a végrehajtó bizottság tagja sem maradhatott, mert egyrészt március 20-án betöltötte 70. életévét, másrészt az új szabályok szerint nem is lehetne egyszerre UEFA- és FIFA-alelnök.

A FIFA alelnöki posztjáért Csányi mellett Ari Lahti, a Finn Labdarúgó Szövetség elnöke indult, ám utóbbi a szavazás előtt közölte, visszalép a jelöltségtől.

A magyar sportdiplomatát így egyhangúlag FIFA-alelnökké választották.

Csányi Sándor a 2015-ös bécsi kongresszus döntése nyomán lett az UEFA végrehajtó bizottság tagja, míg a nemzetközi szövetség (FIFA) tanácsába 2017 áprilisában került be. A FIFA alelnökévé először 2018 februárjában választották meg.

Az mlsz.hu-n olvasható közlemény szerint az MLSZ elnöke az európai szövetségek elnökei számára küldött bemutatkozó anyagában az értékek védelmét, illetve a legnagyobb múltra visszatekintő kontinens tapasztalatainak felhasználását ígérte kollégáinak, akiket biztosított: azon dolgozik majd, hogy a labdarúgás hátországában, alapjaiban résztvevők minél többet kapjanak vissza a sikeres üzletág bevételeiből.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×