A mai kerettagok egy része még nem is élt, amikor Arsène Wenger 1996. október elsején átvette az Arsenal menedzseri posztját. Attól kezdve a csapat minden évben az eső négy hely valamelyikén végzett a Premier League-ben, egészen 2017 tavaszáig. Akkor ötödik, majd hatodik lett, akkor távozott Wenger a klubtól, 2018. május 13-án.
A vezérkar a spanyol Unai Emeryt szerződtette a helyére. Az eredménysor nem javult a Wenger-éra végéhez képest, az Ágyúsok egyetlen trófeát sem nyertek, s nem tudtak visszakerülni az első négybe. Igaz, az Európa-ligában döntőbe jutottak. Mindez azonban csak rövid ideig tudta a posztján tartani a spanyol edzőt, 2019 novemberében a klub korábbi játékosa, Freddie Ljungberg ugrott be a helyére. Nem vált be, hat mérkőzésből egyet nyert meg az Ágyúsokkal – bár népszerű futballista volt a svéd, az Emiratesben igazából senki sem bánta, hogy Mikel Arteta visszatért.
Visszatért, ugyanis 2011 és 2016 között a klub futballistája volt. Utolsó két évében ő viselte a csapatkapitányi karszalagot. A visszavonulása után csatlakozott Pep Guardiola stábjához a Manchester Cityben. Eredendően három opció kínálkozott a számára: a még tartó Wenger-érában átvenni az Arsenal akadémiájának vezetését, csatlakozni egykori játékostársa, Mauricio Pochettino stábjához a Tottenhamben –
vagy Pep és a City.
Utóbbit választotta, mert hosszú évek óta ismerték egymást, a tizenegy éves korkülönbség ellenére kölcsönösen becsülték egymást, s tudta, hogy Guardiola nagyra tartja az ő szakmai felkészültségét, még játékos volt, amikor már kikérte az akkor még a Barcelonát dirigáló edző a tanácsait.
Mikel Arteta két és fél szezont töltött a Manchester Citynél, a szakmai stáb második embereként, összesen öt trófeát nyert ez idő alatt a csapat, két teljes szezonban. A baszk edző már Wenger távozása után jelölt volt a menedzseri posztra, de a klub vezetői akkor még Emeryt választották. 2019 decemberében aztán Mikel Arteta került az Ágyúsok élére.
Ne írjunk tündérmeséket, nem volt könnyű az első időszak.
A 2019–2020-as, Coviddal terhelt idényben a bajnokságban nyolcadik lett a csapat – ez volt a leggyengébb bajnoki helyezése 1995 óta –, a negyedik körig jutott a Ligakupában és a 32 között esett ki az Európa-ligában. Viszont az FA-kupa elődöntőjében, 2020. július 18-án 2-0-ra legyőzte a Manchester Cityt, s ezzel az Arsenal hét éven belül a negyedik FA-kupa-döntőjét érte el. Miután a döntőben 2-1-re megverte a Chelsea-t, Arteta lett az első ember, aki az Arsenal kapitányaként és edzőjeként is megnyerte ezt a trófeát. Sőt, ő lett az első menedzser, aki az első szezonjában jelentős trófeát nyert a klub élén, George Graham 1987-es Ligakupa-győzelme óta.
A 2020–2021-es idény még mindig nem hozta meg a nagy áttörést, sőt… Huszonöt év után először nem tudta kiharcolni az Arsenal a nemzetközi kupaindulást. Megint nyolcadik lett a Premier League-ben, de az egyetlen megnyert trófeája a csekély presztízsű Community Shield, a tulajdonképpen angol szuperkupa volt. Bizony, ebben az időszakban az angol sajtó többször is Arteta menesztésében látta az első lépést a felfelé vezető úton. Ugyanakkor a klubon belüli bizalmat jelezte, hogy
a korábbi vezetőedzői tiltulusról 2020 szeptemberében a menedzserire válthatott, kiszélesedett a feladatköre.
Maradt, s a jelek szerint megszolgálja a megelőlegezett bizalmat. A 2021–2022-es idényben előrelépett a csapata, még mindig nem érte el a BL-indulást jelentő első négy hely valamelyikét, de már ötödik lett.
Gyakran előkerülő vélemény, hogy az Arsenal azért javult fel az elmúlt két (vagy egyelőre még csak másfél) idényben, mert a korábbinál sokkal több pénzt szánt a keret megerősítésére. Ahogyan mondani szokták, a hír félig igaz. Arsène Wenger távozása óta ez az ötödik szezon, az elsőben (2018–2019) 80,15 eurót költött a klub, 71,05 millió eurós veszteséggel. Ezzel szemben a következőben 160,80 milliót költött új játékosokra (veszteség: 107,15 millió euró). Igaz, hogy a költés visszaesett a következő évben (86,00 millió euró, 66,85 millió eurós veszteséggel), de ezt ráfoghatjuk a Covid „mellékhatására”, ahogyan minden klubot, az az Arsenalt is sújtotta a válság.
A következő két szezonra visszatért a régi költés: 2021–2022-ben 167,40 millió euró (veszteség: 136 millió euró), 2022–2023-ban eddig, hiszen még nincsen vége a téli átigazolási időszaknak 156,06 millió euró (veszteség: 132,26). Azaz kétségtelenül többet költ a korábbiaknál az Arsenal, sőt, 2021–2022-ben a legtöbbet a nagy klubok közül. De ettől még a legfontosabb a szakmai munka. S azt sem szabad elfelejteni, hogy a Manchester United elleni rangadót, például, két korábbi akadémista, úgy is mondhatnánk, saját nevelésű játékos, Eddie Nketiah és Bukayo Saka góljával nyerte meg az Arsenal.
A 2021–2022-es idényben a Premier League-ben (millió euróban)
Klub | Költés | Veszteség |
Arsenal | 167,40 | 136,00 |
Chelsea | 118,00 | 0 (+6,60) |
Liverpool | 87,00 | 57,45 |
Man City | 138,90 | 45,10 |
Man United | 142,00 | 111,30 |
Newcastle | 130,50 | 130,50 |
Tottenham | 95,90 | 61,28 |
A 2022–2023-as idényben a Premier League-ben (millió euróban)
Név | Költés | Veszteség |
Arsenal | 156,06 | 132,25 |
Chelsea | 460,49 | 403,96 |
Liverpool | 137,30 | 56,60 |
Man City | 139,50 | 0 (+20,40) |
Man United | 240,32 | 227,07 |
Newcastle | 136,35 | 134,05 |
Tottenham | 169,90 | 131,15 |