Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A holland Nadine Visser (j), a brit Cynthia Sember (j2) és Kozák Luca (j3) a toruni fedettpályás atlétikai Európa-bajnokság női 60 méteres gátfutásának elődöntőjében 2021. március 7-én.
Nyitókép: MTI/PAP/Adam Warzawa

Bronzérem és döntős magyar eredmények az atlétikai Eb-n

Évtizedek óta nem volt ilyen népes magyar csapat atlétikai Európa-bajnokságon, mint idén március 4-7. között Lengyelországban, Torunban. Sérülések és koronavírus-fertőzések is sújtották a válogatottat, de mindezek ellenére 21 atléta utazhatott a versenyre.

Nemcsak népes, hanem az elmúlt évtizedek legeredményesebb eseménye is volt az Eb, hiszen hat atléta is döntőbe jutott - közölte a Magyar Atlétikai Szövetség. A legnagyobb sikert az ötpróbában bronzérmet nyerő Krizsán Xénia érte el, akinek ez élete első érme felnőtt világversenyen és - 4644 pontot szerezve - legjobb eredménye is. Idei legjobb idejével döntőbe jutott Kozák Luca (60m gát), szintén a döntőben küzdhetett Nemes Rita (ötpróba), Wagner-Gyürkés Viktória (3000 méter) és Szögi István (1500 méter). Jankovics Dániel révén 31 év után újra volt magyar döntős férfi magasugrásban. A világbajnoki bronzérmes Baji Balázsnak ez volt az első világversenye hosszú sérülése után, ahol egy 10. hellyel tért vissza a nemzetközi mezőnybe.

Sorozatban ez volt a negyedik fedett pályás Európa-bajnokság, ahol a magyar csapat érmet tudott szerezni.

Gyulai Miklós a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke elmondta: „Nagyszerűen sikerült a magyarok szereplése az idei Fedettpályás Európa-bajnokságon. Már az kiemelkedőnek számít, hogy 25 versenyző vívta ki az indulási jogot. Ez azt jelzi, hogy a munka, ami a Kiemelt Atlétikai Program és a különböző szakági programok keretében megkezdődött, szépen termeli ki a versenyzőket nemzetközi szinten is.

Az a tény, hogy a végül kiutazott 21 fős keretből egy bronzérem és 5 döntős helyezés született, nagy eredmény. Fontos megjegyezni, hogy míg a közelmúltban jellemzően a dobó számokban jöttek a jó eredmények a világversenyeken, mostanra ez jelentősen kibővült.

Döntőst tudtunk adni ismét egy kontinenstornán középtávfutásban, gátfutásban, magasugrásban pedig évtizedek óta nem volt döntős eredményünk nemzetközi porondon.

Gratulálok a csapatnak és köszönöm mindenkinek, aki akár a pályán akár a pályán kívül ezekhez az eredményekhez hozzásegítette versenyzőinket. Az atlétika alapvetően egy szabadtéri sportág, tehát most következik majd a fő versenyszezon, benne a sportág számára kiemelkedően fontos olimpiával és a távolban látjuk, alig több, mint két év múlva Magyarországon lesz a világbajnokság ez a csapat akkor tud majd igazán beérni.”

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×