eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Kammerer Zoltán és Gál Péter István a férfi kajak párosok 1000 méteres versenyének középfutama után a szegedi kajak-kenu világbajnokságon 2019. augusztus 24-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Schmidt Gábor: korábban arról volt szó, hogy új számként kerül be a programba az extrém szlalom

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnöke szerint a magyar válogatott a megváltozott olimpiai programban is meg fogja állni a helyét 2024-ben, Párizsban.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hétfőn elfogadta a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) javaslatát, amely szerint a francia fővárosban az eddigi 12 helyett már csak 10 számban versenyezhetnek majd a gyorsasági szakág képviselői, miután felvették a műsorba az extrém szlalom kajak-kenut.

"Azt azért fontosnak tartom leszögezni, hogy a kajak-kenu sportág nem vesztett pozíciókat az olimpiai mozgalmon belül, ugyanúgy 16 versenyszám lesz Párizsban, ahogy eddig is volt – mondta az M4 Sport Sporthíradó című műsorában kedden az MKKSZ elnöke. – Természetesen a döntés nekünk fáj, miután mi elsősorban a sprint szakágban vagyunk erősek, a szlalomban még csak bontogatjuk a szárnyainkat."

Schmidt Gábor felidézte, hogy az elmúlt napokban rengeteg kezdeményezés indult el az ICF igazgatótanácsának döntésére reagálva, amelyet azonban nem sikerült felülírni, így nekik most az a dolguk, hogy felkészüljenek egyrészt a tokiói olimpiára, ahol reményeik szerint mind a 12 gyorsasági versenyszámban lesz magyar egység, másrészt a 2023-as ötkarikás kvalifikációra, amely a már megváltozott programú párizsi játékokat megelőzi.

A 2024-es olimpiára vonatkozó döntés fő eleme az, hogy

a férfi és női kajak egyes 200 méteres szám kikerül a programból, emellett a férfi K-2 1000 és C-2 1000 méterből egyformán 500 méteres verseny lesz.

A férfiak és nők egyaránt 500 méteren versenyeznek majd kajak négyesben és a férfi K-1 1000 méter, a C-1 1000 méter, valamint a női K-1 500 méter is változatlan marad. A jövő évre halasztott tokiói játékokon debütáló női kenus számok, a C-1 200 méter és a C-2 500 méter ugyancsak része lesz a párizsi műsornak gyorsasági kajak-kenuban, akárcsak a női K-2 500 méter.

Schmidt Gábor elárulta, hogy évek óta napirenden van az extrém szlalom versenyszámok olimpiai programba kerülése, ezt Tony Estanguet, a párizsi szervezőbizottság vezetője, az ICF alelnöke, háromszoros olimpiai bajnok szlalomversenyző is szorgalmazta.

"Eddig azonban minden kommunikáció arról szólt az ICF részéről, hogy ezek plusz versenyszámként kerülhetnek a műsorba.

Ezért egy kicsit meglepő volt, nem is kicsit, hogy egyszer csak novemberben arról érkeztek a hírek, hogy a NOB csak úgy tudja elképzelni a két új szám felvételét, ha két szám kikerül a programból. Minket nagyon meglepett, hogy aztán öt nap alatt döntés született, de ami talán még ennél is negatívabb, hogy gyakorlatilag a tagszervezetekkel, a sportolókkal nem volt széles körű egyeztetés" – mondta az elnök, hozzátéve, hogy hasonló helyzetet itthon el sem tud képzelni.

"Szerintem ez egy kicsit elkapkodott döntés volt, nem lett kellőképpen körbejárva és a szereplőkkel sem egyeztetve" – jelentette ki, hangsúlyozva ugyanakkor: a magyar szövetség azon lesz, hogy a megváltozott programra maximálisan felkészüljenek a sportolók.

Schmidt Gábor emlékeztetett, hogy a magyar kajak-kenu sport hagyományosan erős az 500 és az 1000 méteres számokban, a legnagyobb sikereit ezekben aratta, így nem okoz majd gondot, hogy továbbra is ezekre összpontosítsanak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×