Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.67
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Kammerer Zoltán és Gál Péter István a férfi kajak párosok 1000 méteres versenyének középfutama után a szegedi kajak-kenu világbajnokságon 2019. augusztus 24-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Schmidt Gábor: korábban arról volt szó, hogy új számként kerül be a programba az extrém szlalom

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnöke szerint a magyar válogatott a megváltozott olimpiai programban is meg fogja állni a helyét 2024-ben, Párizsban.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hétfőn elfogadta a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) javaslatát, amely szerint a francia fővárosban az eddigi 12 helyett már csak 10 számban versenyezhetnek majd a gyorsasági szakág képviselői, miután felvették a műsorba az extrém szlalom kajak-kenut.

"Azt azért fontosnak tartom leszögezni, hogy a kajak-kenu sportág nem vesztett pozíciókat az olimpiai mozgalmon belül, ugyanúgy 16 versenyszám lesz Párizsban, ahogy eddig is volt – mondta az M4 Sport Sporthíradó című műsorában kedden az MKKSZ elnöke. – Természetesen a döntés nekünk fáj, miután mi elsősorban a sprint szakágban vagyunk erősek, a szlalomban még csak bontogatjuk a szárnyainkat."

Schmidt Gábor felidézte, hogy az elmúlt napokban rengeteg kezdeményezés indult el az ICF igazgatótanácsának döntésére reagálva, amelyet azonban nem sikerült felülírni, így nekik most az a dolguk, hogy felkészüljenek egyrészt a tokiói olimpiára, ahol reményeik szerint mind a 12 gyorsasági versenyszámban lesz magyar egység, másrészt a 2023-as ötkarikás kvalifikációra, amely a már megváltozott programú párizsi játékokat megelőzi.

A 2024-es olimpiára vonatkozó döntés fő eleme az, hogy

a férfi és női kajak egyes 200 méteres szám kikerül a programból, emellett a férfi K-2 1000 és C-2 1000 méterből egyformán 500 méteres verseny lesz.

A férfiak és nők egyaránt 500 méteren versenyeznek majd kajak négyesben és a férfi K-1 1000 méter, a C-1 1000 méter, valamint a női K-1 500 méter is változatlan marad. A jövő évre halasztott tokiói játékokon debütáló női kenus számok, a C-1 200 méter és a C-2 500 méter ugyancsak része lesz a párizsi műsornak gyorsasági kajak-kenuban, akárcsak a női K-2 500 méter.

Schmidt Gábor elárulta, hogy évek óta napirenden van az extrém szlalom versenyszámok olimpiai programba kerülése, ezt Tony Estanguet, a párizsi szervezőbizottság vezetője, az ICF alelnöke, háromszoros olimpiai bajnok szlalomversenyző is szorgalmazta.

"Eddig azonban minden kommunikáció arról szólt az ICF részéről, hogy ezek plusz versenyszámként kerülhetnek a műsorba.

Ezért egy kicsit meglepő volt, nem is kicsit, hogy egyszer csak novemberben arról érkeztek a hírek, hogy a NOB csak úgy tudja elképzelni a két új szám felvételét, ha két szám kikerül a programból. Minket nagyon meglepett, hogy aztán öt nap alatt döntés született, de ami talán még ennél is negatívabb, hogy gyakorlatilag a tagszervezetekkel, a sportolókkal nem volt széles körű egyeztetés" – mondta az elnök, hozzátéve, hogy hasonló helyzetet itthon el sem tud képzelni.

"Szerintem ez egy kicsit elkapkodott döntés volt, nem lett kellőképpen körbejárva és a szereplőkkel sem egyeztetve" – jelentette ki, hangsúlyozva ugyanakkor: a magyar szövetség azon lesz, hogy a megváltozott programra maximálisan felkészüljenek a sportolók.

Schmidt Gábor emlékeztetett, hogy a magyar kajak-kenu sport hagyományosan erős az 500 és az 1000 méteres számokban, a legnagyobb sikereit ezekben aratta, így nem okoz majd gondot, hogy továbbra is ezekre összpontosítsanak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×