Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
José Antonio Reyes, korábbi spanyol válogatott labdarúgó autójának kiéget roncsát szállítják el a Sevilla spanyol tartománybeli Alcala de Guadairában, ahol Reyes közlekedési balesetet szenvedett 2019. június 1-jén. A 35 éves, huszonegyszeres válogatott játékos életét vesztette a karambolban.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Rafael Alcaide

Nemcsak a gyorshajtás okozta Reyes halálát

Egy felrobbanó kerék okozta szombaton José Antonio Reyes, korábbi spanyol válogatott labdarúgó halálát.

A rendőrségi jelentés szerint, amelyet a Mundo Deportivo című lap szerzett meg, Reyes azért vesztette el uralmát autója felett, mert az egyik kerék felrobbant. Az elsődleges vizsgálatok szerint

a futballista 237 kilométer/órával száguldott autójával

otthona, Utrera közelében az autópályán, amikor a Mercedes Brabus S550 380 CV lerepült az útról.

A defekt miatt irányíthatatlan autó megpördült, és kigyulladt. Több mint kétszáz méterrel az után találtak rá, mint ahol elhagyta az aszfaltot. A balesetben életét vesztette egy családtagja is, egy másikat pedig súlyos sérülésekkel kórházban ápolnak.

A spanyol lapok szerint az is közrejátszhatott a tragédiában, hogy Reyes hónapok óta nem használta ezt a Mercedest - több nagy értű kocsi állt a garázsában, például egy Ferrari -, és az elsődleges vizsgálatok szerint állás közben

a megengedett alá csökkent a gumik nyomása, és ez vezetett a végzetes durrdefekthez.

A 21-szeres válogatott Reyes, aki a most záruló idényben a spanyol másodosztályú Extremadurában szerepelt, több mint 200 első osztályú mérkőzésen játszott a Sevillában, amellyel háromszor Európa-ligát nyert. Angliában az Arsenalnál légióskodott, angol bajnok és FA Kupa-győztes volt, a Benficával portugál bajnok lett. Szülőhazájában a Sevillán kívül megfordult a Real Madridban, amellyel spanyol bajnoki címet szerzett, az Atlético Madriddal pedig kétszer is megnyerte az Európa-ligát.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×