Infostart.hu
eur:
364
usd:
324.57
bux:
0
2026. október 15. csütörtök Teréz
Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség újonnan megválasztott elnöke (b) és Kemény Dénes leköszönő elnök a szervezet tisztújító közgyűlésén a Duna Arénában 2018. szeptember 30-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Vári Attila: XXI. századi szintre kell emelni az utánpótlásképzést

Központi akadémiai rendszer, szakemberképzés, erős sportdiplomácia, a támogatási rendszer reformja - ezeket említette elsőként az InfoRádióban a Magyar Vízlabda Szövetség új elnöke, amikor a programjáról kérdezték. A 42 éves, kétszeres olimpiai bajnok Vári Attila Kemény Dénest váltja a poszton.

A Magyar Vízilabda Szövetség nagyon komoly mérkőzésmennyiséggel dolgozik a mindennapokban, heti több száz mérkőzést kell a szövetség égisze alatt lebonyolítani - mondta az InfoRádiónak az új elnök, aki épp ezért a folyamatosság fontosságát is hangsúlyozta.

Vári Attila úgy látja, hogy fejleszteni kell, ahogy fogalmazott, XXI. századi szintre kell emelni az utánpótlásképzést.

Kitűnő szakembereink vannak, de meg kell támogatni a munkájukat azokkal a tudományos, technikai újításokkal, amelyeket a többi sportág már alkalmaz.

Példaként említette Vári Attila a táplálkozást és a regenerációt, illetve mindent, ami a modern edzéstudományt jelenti.

A szövetség új elnöke szerint központilag kell segíteni a különböző klubok, egyesületek munkáját azért, hogy legyen egy gerinc, egy fő irányvonal, amelybe azután mindenki belerakja a saját tudását, a saját olyan pluszát, ami például egy-egy régiót jellemez. Az alaplépéseknek azonban egységesnek kell lenniük, hogy a válogatott edzők már kész játékosokat kapjanak, ne kelljen újra az alapoknál kezdeniük - hangsúlyozta Vári Attila, aki szerint, ha nem kell korrekciót végezni a válogatott edzésén, az felgyorsítja, hatékonyabbá teszi a munkát.

Minőségi képzés kell

Nem lehet egyik pillanatról a másikra játékosokat képezni, ez több éves folyamat ugyanúgy mint az edzőképzés folyamata is - hangsúlyozta a szövetség új elnöke. A három olimpiai aranyérem után nagyon sok fiú jelent meg az edzéseken, de nem lett több edző. A hirtelen nagy növekedés Vári Attila szerint óhatatlanul a minőség rovására megy, ugyanakkor végre uszodák is létesülnek, ami nagyon fontos, hiszen ezt a létszámot megfelelő körülmények közt kell edzeni, az edzők munkáját pedig segítenie kell a szövetségnek.

A támogatási rendszer reformja

Vári Attila úgy látja, hogy nem a TAO-t, vagyis a társasági adóból adható támogatások rendszerét, hanem általában a támogatási rendszert kell átalakítani. Mint mondta, a TAO biztos alapot nyújt a fejlesztések megvalósításához, de mellette külön támogatásokkal kell ösztönözni a kis egyesületeket vagy egy-egy olyan eseményt, ami azután a minőségi képzést segíti.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Cser-Palkovics András: a kormányzat mintha nem bízna eléggé az önkormányzatokban

Cser-Palkovics András: a kormányzat mintha nem bízna eléggé az önkormányzatokban

Az önkormányzatok a decentralizációra vonatkozó igényét, a régiós és testvértelepülési szintű összefogás szükségességét, az uniós pályázati pénzek megszerzésének fontosságát, a szolidaritási elv megfelelő alkalmazását is kiemelte Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

Magyar Péter videón üzent, máris találkozott Robert Ficóval is Brüsszelben

A Visegrádi Négyek kormányfői külön találkozót tartottak Brüsszelben az EU-csúcs előtt szerdán késő este. Csütörtökön a „Kohézió barátai” csoport, majd az Európai Néppárt vezetői következnek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.15. csütörtök, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Óriási brüsszeli pénzvágásra készül az unió, amiből Magyarország jöhet ki győztesen

Óriási brüsszeli pénzvágásra készül az unió, amiből Magyarország jöhet ki győztesen

Csütörtökön és pénteken Brüsszelben ülnek össze az uniós vezetők, akiknek egyszerre kell választ találniuk a magas energiaárakra, a Kínával szembeni kereskedelmi hiányra és a 2028–2034-es költségvetés elosztására. A legnagyobb tét a hétéves keret, amelyre az ír elnökség 1,62 ezermilliárd eurós kompromisszumot javasolt a fukar és a felzárkázó tagállamok közötti vita enyhítésére, ez mintegy 8 százalékkal kevesebb a Bizottság eredeti tervénél. Magyarország egyelőre jól járhat, mert a vágások főként a központi programokat érintenék, az agrár- és kohéziós forrásokat viszont igyekeznek megóvni. Budapest ugyanakkor attól tart, hogy a szigorúbb feltételek a gazdák támogatását is veszélybe sodorhatják, és az új bevételi források aránytalanul terhelnék a szegényebb tagállamokat. A csúcson a migráció, Ukrajna támogatása és Montenegró csatlakozása is napirenden lesz, a költségvetési áttörés azonban még várat magára. Brüsszelből, a helyszínről jelentjük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×