Infostart.hu
eur:
361.63
usd:
315.08
bux:
0
2026. szeptember 22. kedd Móric
Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség újonnan megválasztott elnöke a szervezet tisztújító közgyűlésén a Duna Arénában 2018. szeptember 30-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Vári Attila a Magyar Vízilabda Szövetség új elnöke

A szervezet vasárnapi közgyűlésén, a Duna Arénában a játékosként kétszeres olimpiai bajnok sportvezetőt - aki egyedüli jelölt volt - egyhangú döntéssel választották meg, megbízatása 2020. október 22-ig szól.

A 42 éves Vári Attila Kemény Dénest váltja a poszton, utóbbi 2012 vége óta töltötte be a tisztséget, nyáron azonban jelezte, szeptember 30-ával távozik.

Az MVLSZ szerda reggelre hirdette meg a közgyűlést, amely akkor határozatképtelennek bizonyult, így a Duna Arénában már nem volt jelentősége annak, hányan jelennek meg a tagok közül. Végül a 366 mandátummal rendelkező tag közül 144-en regisztráltak az uszodakomplexum egyik különtermében.

A közgyűlésen először Hesz Máté főtitkár mondott köszönetet Kemény Dénesnek azért a 2114 napért, amelyet a szervezet elnökeként töltött el.

Ezt követően Kemény Dénes lépett a pulpitushoz és röviden köszönetet mondott a vízilabdában eltöltött huszonkét évért, majd távozott a teremből.

Mint az a közgyűlésen kiderült, 51 elnökjelölés érkezett be a szervezethez, mindegyik Vári Attilát jelölte meg, s mivel vasárnap sem jelentkezett újabb elnökjelölt, ezért ő maradt az egyetlen, aki indult a posztért.

A voksolás előtt Vári Attila "Folytassuk egy csavarral!" címmel mutatta be programtervezetét, amelynek legfontosabb pontjai a megfelelő számú szakemberképzés, a sportdiplomácia erősítése, a szakmai műhelyek és központi akadémiai rendszer kialakítása voltak.

Az MVLSZ alapszabályzata elnökválasztás esetén titkos szavazást ír elő, azonban ha csak egy jelölt van, lehetőség van nyílt voksolásra is. A megjelentek utóbbiban egyetértettek és egyhangúlag szavazták meg Vári Attilát a szervezet élére.

Kemény Dénes értékel

"Azt gondoltam, hogy az a leghelyesebb lépés, ha én szeptembertől nem folytatom" - mondta Kemény Dénes korábban az InfoRádiónak. Azt is kifejtette, hogy a szövetség most olyan kihívások előtt áll - világversenyekre való felkészülés, a nemrég beérkezett több száz tao-pályázat elbírálása -, amelyek nem tennék lehetővé, hogy egyik napról a másikra más irányítson, így szeptemberig marad a posztján.

Kemény Dénes úgy látja, nagyon sok innovatív dolgot indítottak el az elmúlt hat évben, többek között profi edzőképzést.

"Mi a vízilabda összes szegmensével foglalkoztunk, nagyon sok világversenyt hoztunk Magyarországra. Az elmúlt hat évben nagyon szép eredményeket ért el a szövetség" - mondta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakszövetség: nagy bajba kerülhetnek a hamarosan lejáró napelemes pályázat résztvevői

Szakszövetség: nagy bajba kerülhetnek a hamarosan lejáró napelemes pályázat résztvevői

Két héten belül el kell számolniuk azoknak a családoknak, akik állami támogatással gyakorlatilag ingyen telepíthettek napelemeket illetve akkumulátoros tárolókat otthonaikra. A támogatást azonban nem családok, hanem a kivitelezők kapták, amelyek közül azóta sok csődbe ment, így nem sikerült lezárni a projektet. A bajba került családok, most a kormánytól várnak segítséget – erről beszélt az InfoRádióban a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.09.22. kedd, 18:00
Bauer Bence
a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Jarosław Kaczyński, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője fedte fel a titkot, amely szerint Kijev 2022-ben felvázolta két ország összeolvadásának a tervét – írja a Gazeta. Oroszország 2022 februárjában nagyszabású katonai inváziót indított a szomszédos Ukrajna ellen, erre a lengyel politikus szerint meghökkentő tervet dolgoztak ki: egységes államot akartak létrehozni Lengyelországgal. Szerinte Kijevben az elsődleges cél, hogy a NATO tagjaivá váljanak. Az ukrán Fegyveres Erők Vezérkara friss jelentése szerint nagyon súlyos következményei voltak az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásoknak – közölte az RBK. A vezérkari jelentés szerint eddig az összes ilyen típusú létesítmény mintegy felének kellett leállítania a termelést, a teljes kapacitás 45 százaléka jelenleg üzemen kívül van. Cikkük folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×