Az FTC a klub történetében harmadik alkalommal tudta sorozatban háromszor elhódítani a trófeát, korábban 1942 és 1944, valamint 1993 és 1995 között sikerült neki ez a bravúr.
Magyar Kupa, döntő:
Ferencváros-Vasas 1-1 (1-0, 1-1, 1-1) - 11-esekkel: 5-4
Groupama Aréna, 14 970 néző, v.: Solymosi
gólszerzők: Varga R. (26.), illetve Kulcsár T. (47.)
sárga lap: Moutari (80.), Cukic (90+7.), illetve Burmeister (25.), Remili (37.), Saglik (42.)
Ferencváros:
Dibusz - Dilaver, Nalepa, Leandro, Lovrencsics (Csernik, 90+5.) - Hajnal (Sternberg, 80.), Gera (Cukic, 69.) - Varga R., Kleinheisler, Moutari - Radó
Vasas:
Nagy G. - Ristevski, Vaskó, Burmeister (Korcsmár, a szünetben) - Kleisz, Vida, Berecz, Hangya (Murka, 57.) - Remili, Saglik, Kulcsár T. (Gaál B., 96.)
I. félidő:
26. perc: Varga 25 méterről szabadrúgásból laposan vette célba a jobb alsó sarkot, Nagy későn indult el a labdára, amely így a hálóban kötött ki (1-0).
II. félidő:
47. perc: Kulcsár vezette fel a labdát a jobb oldalán, Lovrencsics csak behátrált, még akkor sem támadta meg, amikor már a 16-oson belül járt, ő pedig félmagasan kilőtte kapu jobb oldalát (1-1).
11-esek:
A 32. születésnapját ünneplő Remili lövése a jobb kapufáról vágódott a hálóba (0-1).
Varga a bal alsóba helyezett (1-1).
Berecz higgadtan emelt a kapu közepébe (1-2).
Leandro magabiztosan lőtt a léc alá (2-2).
Ristevski hanyag középre emelését Dibusz lábbal védte.
Radó a kapu jobb oldalába bombázott (3-2).
Vida laposan lőtt a bal alsóba (3-3).
Sternberg szintén a bal alsót választotta (4-3).
Gaál nagy erővel lőtt a léc alá (4-4).
Cukic higgadtan a jobb alsóba (5-4).
A találkozót a Bozsik Bajnokok gálamérkőzés előzte meg, a nyugati és a keleti csapatban többségében nehéz körülmények között élő fiatal labdarúgók léptek pályára.
A közel 15 ezer néző előtt megrendezett fináléban
ugyan Kleinheisler révén a Ferencváros előtt adódott az első komolyabb lehetőség, a Vasas azonban jóval tudatosabb futballt mutatott be, és rendre szép összjátékkal jutott el ellenfele 16-osának előteréig.
Bő húsz perc után a Ferencváros vette át az irányítást, ennek gyorsan meg is lett az eredménye, igaz, Varga távoli szabadrúgásánál csúnyán elszámította magát az angyalföldiek kapusa.
A hazai pályán játszó zöld-fehérek három perccel később megduplázhatták volna előnyüket,
de a játékvezető nem adta meg Moutari gólját,
mondván a kipattanót megelőzően Naggyal szemben szabálytalankodott Radó.
A 41. percben csak néhány centin múlott a Vasas egyenlítése, Hajnal veszített labdát a saját térfelén, a villámgyors kontra végén Saglik lövése a felső lécről a gólvonal elé vágódott le.
A Vasas szinte rögtön a szünet után egyenlített, ettől kissé megzavarodtak a hazai futballisták.
A Vasas kicsit visszavett a tempóból és átállt a kontrákra.
A 67. percben egy ilyen ellenakció végén Kulcsár szerezhetett volna vezetést az angyalföldieknek, de Dibusz védte a ziccert. Az FTC elsősorban Moutari gyorsaságára épített, de a villámléptű támadónak legtöbbször teljesen egyedül kellett felvennie a harcot a Vasas-védőkkel.
Öt perccel a rendes játékidő vége előtt újra Varga próbálkozott távolról, kiváló lövése azonban a felső lécen csattant.
Bő másfél perc volt hátra, amikor belső védő Ristevski óriási lendülettel indult meg, majd ziccerbe hozta Murkát, a cserejátékos azonban fölé lőtte a meccslabdát. Ezt követően
Lovrencsics indult meg a jobbszélen, majd egy ütközés után mozdulatlanul terült el a földön:
a játékosok láthatóan szinte pánikba estek, a Vasas kapusa még be is segített a rendkívül lassan mozgó mentős csapatnak. A 16-szoros válogatott játékos hordágyon, de szerencsére integetve, eszméleténél, nyakmerevítőben hagyta el a pályát.
A hosszabbításban egyértelműen a Ferencváros játszott veszélyesebben,
de gól nem született, így következhettek a büntetők. A 11-es rúgások során a tíz rúgó közül egyedüliként a Vasasból Ristevski hibázott, így a veterán Cukic büntetője zárta le az összecsapást.
A közönség szinte rögtön Lovrencsics Gergő nevét kezdte skandálni...