A tavaly márciusban hivatalba lépett Christian Stocker konzervatív néppárti (ÖVP) kancellár az év végén jelentette be, hogy Ausztriában népszavazást terveznek a katonai szolgálat időtartamának meghosszabbításáról. A kancellár leszögezte, hogy annak eredménye a kormány és a politikai pártok számára kötelező lesz. Az ugyancsak néppárti Klaudia Tanner védelmi miniszter a tervet „jónak és helyesnek” nevezte. Szerinte a jövőt érintő nagy horderejű kérdésekben a közvetlen demokratikus döntés megfelelő eszköz.

Az első tudósítások szerint a hosszabbításra egy szakértői bizottság tett javaslatot, amiben az egyre feszültebbé váló geopolitikai helyzetre hivatkoztak. Az alapszolgálatot hat hónapról nyolc hónapra növelnék, további két hónapra pedig kötelező tartalékosi kiképzést vezetnének be. A sorkötelezettség 18 éves kortól minden férfira vonatkozna, de alternatívaként polgári szolgálat is választható lenne. Az idézett szakértői bizottság vezetője, Erwin Hameseder ugyanakkor leszögezte, minél előbb végrehajtandó intézkedésre van szükség: „a tétlenség nem opció”.

Legfrissebb nyilatkozatában a bizottsági elnök ugyanakkor már azt hangsúlyozta, hogy

a népszavazás sem opció.

Hamesederrel az élen szakértők azon a véleményen vannak, hogy nem a lakosság felelőssége szavazni erről. A bizottsági elnök ennek kapcsán a Die Presse című lapnak nyilatkozva utalt arra is, hogy az általa vezetett bizottság több reformjavaslatot terjesztett elő, ugyanakkor a politikusoktól „azonnali” döntést sürgetett, mert szerinte „a döntés nem tűr halasztást”.

A népszavazás csaknem egy évbe telhet, így annak eredményeként a reform nem léphet hatályba 2027. január 1-én. Utalt arra is, hogy előzetesen nem ebben állapodtak meg a kormánnyal való konzultációkon. Mindez váratlanul érte mind őt, mind a bizottságot – fűzte hozzá.

A lapnak nyilatkozva elmondta, hogy az általa vezetett, hivatalos nevén katonai szolgálati bizottság január 20-án azt indítványozta, hogy a katonai szolgálatot egy 8+2-es modellre terjesszék ki. Ennek megfelelően a tényleges szolgálat nyolc hónapig tartana, amit két hónap tartalékos kiképzés követne, a polgári szolgálatnak pedig legalább tizenkét hónapig kellene tartania.

A reform a lap szerint vitatott a koalíción belül.

A múlt hét végén Stocker váratlanul jelentett be, hogy népszavazást kíván rendezni. Az ÖVP koalíciós partnereit, a szociáldemokrata SPÖ-t és a baloldali liberális NEOS pártot nem tájékoztatták előzetesen erről, ezért mindkét párt óvatosan reagált.

Hameseder elmondta azt is, hogy gyors döntést remélt, miután reformjavaslataikat benyújtották a kancellárnak. Szavai szerint népszavazásra „senki nem számított”. A legfőbb problémát a késedelem veszélye jelenti – fűzte hozzá.

A bizottság az követeli, hogy a reformot 2027. január 1-től végrehajtsák. Az ORF által idézett Rudolf Stieringer vezérkari főnök szerint azonban ez csak akkor lehetséges, ha március végéig meghatározó politikai döntés születik az ügyben. Az új rendszerre történő átállás ugyanis kilenc hónapot vesz igénybe.

Ha a népszavazásra Stocker bejelentése szerint ősszel kerülne sor, ez az ütemterv nem tartható. Ebben az esetben csaknem egy esztendő veszendőbe megy. Katonai szakértők szerint

a döntés egyértelműen a politikusok felelőssége. A népszavazást többségük elvetette.

Az ORF ugyanakkor idézte a kancellárt, aki a hét végén arról tájékoztatott, hogy a referendumra ősszel kerülhet sor. Az emberek úgy érzik, hogy fontos kérdésekben nem hallathatják eléggé hangjukat – indokolta a bejelentést Stocker. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy a cél nem a döntés „kiszervezése” volt, mert szerinte a politikusok tudják, mit tegyenek.