Infostart.hu
eur:
388.59
usd:
331.73
bux:
109522.68
2025. december 18. csütörtök Auguszta

Így változik a kajak-kenu olimpiai programja

A 2020-as olimpián két női kenus számban hirdetnek bajnokot, férfi kajakban és kenuban pedig a hangsúly még az eddiginél is jobban átkerül az 1000 méteres számokra.

Lezárta a tárgyalásokat a gyorsasági kajak-kenu szakág olimpiai programváltoztatását illetően a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), az eredményekről a düsseldorfi konferencián Simon Toulson főtitkár számolt be. Eldőlt, hogy a női- és a férfiversenyzők mostantól egyaránt hat-hat számban állhatnak rajthoz az olimpián.

„Ennek eredményeként a női kenu felkerül két számmal a programba – mondta a helyszínről Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) főtitkára. – 2020-tól a hölgyek C-1 200 és C-2 500 méteren állhatnak majd rajthoz az olimpián. Miután a gyorsasági szakágban továbbra is 12 számban hirdetnek majd olimpiai bajnokot, így egy férfi kajakos és egy férfi kenus versenyszám kikerül az ötkarikás programból.”

A férfi kenusok a következő olimpián már nem versenyezhetnek 200 méteren, mostantól csak a két 1000 méteres számot rendezik meg nekik. A férfi kajakosoknál marad mindhárom 1000 méteres szám, viszont 200 méteren már csak K-1-ben hirdetnek majd bajnokot. A női kajakosok programja nem változik.

Simon Toulson a konferencián elmondta, korábban volt olyan elképzelés az ICF részéről, hogy a férfi K-4 1000 méteres versenyszám helyett a K-4 500 méter kerüljön a programba, ezt a változtatást azonban a NOB nem fogadta el.

„Pozitívnak értékelem, hogy a hagyományosabb számok maradnak a férfiaknál – mondta a konferencián szintén résztvevő Storcz Botond, felnőtt szövetségi vezetőedző a szövetség honlapjának. – Egyértelmű lett a kép, férfi kajakban csak annak szabad mostantól az egy szem kétszáz méteres távra készülni, aki született sprinter, a többieknek marad az ezer méter, ahogy az összes férfi kenusnak is. Látszólag ennek a változtatásnak a legnagyobb magyar vesztese a riói olimpián C-1 200 méteren rajthoz álló Hajdu Jonatán, aki régóta a szám legjobbjának számít itthon, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy Jonatán ifjúsági versenyzőként nyert világbajnoki címet 1000 méteren is. A női kenu programba kerülésének pedig azért örülök, mert az elmúlt évek eredményei bizonyítják, hogy ezekben a számokban is sikeresek lehetünk. ”

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×