A külföldi befektetők eddig még nem fedezték fel a Serie A kisebb klubjait. Függetlenül attól, hogy korábban volt már példa az idegen tőke megjelenésére. 2008-ban a korábban a Ferencváros megvételére is pályázó, amerikai tulajdonú Dicobe cég a Lazio környékén bukkant fel (megjelent az ügyben a korábban az MSZP-vel és az SZDSZ-szel kapcsolatba került Szilvás Zoltán, magyar üzletember is -, ám végül az ügyletből nem lett semmi, miután kiderült, a Giorgio Chinaglia a Lazio berkeiben és New Yorkban egyaránt legendás futballista nevével fémjelzett céget szoros kapcsolatok fűzik a dél-olasz maffiához.

Volt külföldi rész a legolaszabbnak tartott klubban, az 1923 óta az Agnelli család tulajdonában lévő Juventusban is, méghozzá nem is akármilyen. A Kadhafi családdal kiváló üzleti és személyes kapcsolatot építő család az ezredforduló környékén a Juve részvényeinek öt-hét százalékát átengedte egy líbiai cégnek, a Laficónak (Libyan Arab Foreign Investment).

Amerikai tulajdonosai vannak a főváros – az erőviszonyok és az eredményesség alapján – első számú klubjának, az AS Romának. Korábban Soros György is szerette volna megvásárolni a klubot, illetve annak részvényeinek nagy részét, de neki még nem sikerült. 2011 óta ellenben amerikai befektetők, köztük három olasz származású, Thomas R. DiBenedetto, James Pallotta és Richard D'Amore, valamint Michael Ruane alkotják a legnagyobb tulajdonosi kört. 2014 óta kisebbségi tulajdonos (az AS Roma SPV ötödik részvényese) a Starwood Capital Group, amelyet a bordó-sárgákkal kapcsolatos ügyekben a negyvenes évei elején járó, Londonban élő magyar üzletember, Kőhalmi Zsolt képvisel.

2014 óta kanadai tulajdonosa van Nagy Ádám új egyesületének, az FC Bolognának, az elnök, Joey Saputo egyben a Montreal Impact futballcsapatának a tulajdonosa is. A Saputo család a tejiparból gyűjtötte vagyonát. (Joey Saputo egy New York-i ügyvéddel, Joe Tacopinával együtt vásárolta meg a Bolognát, de immár egyedüli tulajdonos.)

A két milánói klub közül az Inter sokáig gyakorlatilag a Moratti családé volt, majd 2013-ban az indonéz Erick Thohir megvette a részvények hetven százalékát. (Akkor, az AS Romát megvásárló, DiBenedetto által vezetett konzorcium mellett ő lett a második Európán kívüli többségi tulajdonos a Serie A-ban. Nem a fekete-kék klub megszerzése volt az első nagy sportbefektetése, korábban első ázsiaiként szerzett részesedést egy NBA-klubban, mégpedig a Philadelphia 76-ersben. Ugyancsak résztulajdont szerzett A washingtoni DC United nevű labdarúgó-csapatban is.)

Vagy nem találta meg a számításait, vagy megelégedett egy kisebb üzletrésszel, mindenesetre június elején a részvények közel hetven százalékát eladta a kínai Suning Commerce Group Co Ltd-nek, amely meghagyta őt a klubelnöki poszton. A nankingi cég több mint 300 millió dollárt fizetett az üzletért. A kínai cég elnöke, Csang Csin-tung történelmi megállapodásnak nevezte a frigyet, kiemelve, hogy ez az első alkalom, hogy az olasz labdarúgás egyik élklubjának kínai többségi tulajdonosa lett. A vállalat (természetesen egy állami vállalat Kínában) egyszersmind a kínai élvonalban szereplő Jiangsu (Csiangszu) Suning tulajdonosa is. A Suning Commerce Group éves bevétele meghaladja a 20 milliárd amerikai dollárt.

Nem egyedi a kínai befektetés még a futballvilág legszűkebb elitjében sem (a Manchester City és az Atlético Madrid kisebbségi tulajdonosi körében is felbukkantak már kínaiak, az Aston Villa és a New York City FC pedig kínai tulajdonban van), de arra még nem volt példa, hogy egyazon város két világhírű klubját is megvegyék.

A napokban pedig ez végbemehet, az olasz sajtó szerint órák kérdése az AC Milan eladása is. A piros-feketék 1986 óta Silvio Berlusconi tulajdonában vannak. Az akkor még „csak” média- és ingatlanvállalkozó harminc éve egy a csőd szélén álló klubot vásárolt meg, amelyet azóta a világ legsikeresebb klubjai közé emelt. Ám az elmúlt évtizedben a Milan adósságokat halmozott fel, a keret folyamatosan gyengült, miközben a befektetők, illetve az új tulajdonosjelöltek rendre kudarcot vallottak a Berlusconi családdal folytatott tárgyalásokon.

Most új helyzet van. A hónap elején maga a 78 éves korábbi miniszterelnök erősítette meg, hogy eladja a hétszeres BL/BEK-győztes egyesületet a kínai befektetőknek. A 827 millió dolláros üzlettel az AC Milan megszabadul az adósságaitól is.