Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Nem lehet büntetni a doppingdílereket

A doppingdílerek ellen egyelőre nem lehet fellépni, mert nincs olyan törvény, amely a tevékenységüket szankcionálná, pedig erre szükség lenne rá - mondta a Magyar Antidopping Csoport ügyvezető igazgatója. Tiszeker Ágnes szerint nem elsősorban az élsportolókért kell aggódni, az "amatőrök" tudnak sokszor keveset arról, hogy mit szednek be.

Minden sportág veszélyeztetett a doppingdílerek miatt, a problémáról régóta lehet tudni, ám tenni ellene egyelőre lehetetlen - mondta az InfoRádiónak a Magyar Antidopping Csoport vezetője.

Tiszeker Ágnes kifejtette: főleg a környező országokból kerülnek be Magyarországra tiltott szerek, de innen is áramlanak ki anyagok. A közelmúltban az osztrák rendőrök kapcsoltak le egy szállítmány tiltott anabolikus szteroidokkal, majd a magyar rendőrség egy külföldit fogott el több száz tablettával.

A tiltott szerek terjesztésének kérdése nincs szabályozva, nincs erre vonatkozó törvény, így büntetni sem lehet - emelte ki Tiszeker Ágnes, aki az ügyben konzultált a sportért felelős államtitkárság jogászaival.

A Magyar Antidopping Csoport vezetője hangsúlyozta: főleg nem az élsportért kell aggódni, de a szabadidősportban nincs ellenőrzés, és kevés információval rendelkeznek arról, hogy mit szednek be. Könnyen hamis, ismeretlen összetételű anyagok kerülhetnek a szervezetbe - tette hozzá.

Hanganyag: Szabó Gergõ

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×