Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson

Milyen eredménnyel dolgoznak a külföldi edzők a magyar focicsapatoknál?

Paulo Sousa a 29. nem magyar anyanyelvű edző lesz a labdarúgó NB I-ben az utóbbi harminc évben. A portugál szakvezető a nyártól veszi át a bajnok Videoton irányítását. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a külföldi trénerek milyen eredménnyel dolgoztak a magyar bajnokságban.

A magyar labdarúgó élvonalban az elmúlt huszonöt évben 28, nem magyar anyanyelvű külföldi edző dolgozott. Közülük mindössze nyolc ült a kispadon legalább az egy teljes szezont jelentő 30 mérkőzésen, hatuknak ellenben még tíz mérkőzés sem jutott. (Forrás: futball-adattar.hu)

Bajnoki címet csak Martti Kuusela és Miroslav Beranek nyert, előbbi a Kispesttel, utóbbi pedig a Debrecennel.

A legjobb mérleggel Dmitrije Davidovic rendelkezik, aki 1994-ben a Honvédnál dolgozott.

Nem magyar anyanyelvű edzők az NB I-ben
Tomiszlav Szivics61 mérkőzés50,82 százalék
Aldo Dolcetti53 mérkőzés37,74 százalék
Marijan Vlak52 mérkőzés54,81 százalék
Miroslav Beranek43 mérkőzés75,58 százalék
Martti Kuusela40 mérkőzés70,00 százalék
Henk ten Cate34 mérkőzés72,06 százalék
Massimo Morales33 mérkőzés56,06 százalék
Stanko Poklepovic30 mérkőzés61,67 százalék
Dimitrije Davidovic26 mérkőzés76,92 százalék
Slavko Petrovic25 mérkőzés54 százalék
Giovanni Dellacasa24 mérkőzés35,42 százalék
Willy McStay21 mérkőzés52,38 százalék
Dario Bonetti19 mérkőzés57,89 százalék
Slobodan Kustudic19 mérkőzés36,84 százalék
Craig Short19 mérkőzés60,53 százalék
Valerie Billen17 mérkőzés58,82 százalék
Ralf Wilhelms17 mérkőzés26,47 százalék
Silviu Iorgulescu17 mérkőzés32,35 százalék
Dragoljub Bekvalac15 mérkőzés63,33 százalék
Ottavio Zambrano14 mérkőzés7,14 százalék
Ioan Patrascu13 mérkőzés19,23 százalék
Bobby Davison11 mérkőzés36,36 százalék
Zdenek Scasny7 mérkőzés35,71 százalék
Vincenzo Cosco5 mérkőzés10 százalék
Slavko Kovacic5 mérkőzés0 százalék
Roberto Landi3 mérkőzés33,33 százalék
Zoran Kuntics2 mérkőzés25 százalék
Nicola Fitta1 mérkőzés0 százalék

Hanganyag: Farkas Dávid

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×