Madárgyűrűző akció jelentőségéről Lendvai Csaba, az akció szervezője beszélt az InfoRádióban.
Budapest XVI. kerületében, Cinkotán található a Naplás-tó, ahová a Madártani Egyesület budapesti csoportja már régóta szervez akciókat. Ez egy jól kiépített terület, nagyon sok ember kirándul arra, így az egyesület kialakított ott egy madárgyűrüző állomást, ahol természetvédelmi engedélyek birtokában végeznek madárgyűrűzést.
A program most nyáron, általában reggel 7-10-ig, esetleg 11 óráig zajlik, este pedig 19-21 óra között.
Ezen a helyen Lendvai Csaba elmondása szerint úgynevezett függönyhálók segítségével fogják be a madarakat, majd egy kis zsákban behozzák a gyűrűzőállomásra, és ornitológiai gyűrűvel látják el azokat. Mindeközben a lakosok, érdeklődők megtekinthetik a madarakat, készíthetnek fotókat, sőt kérdéseket tehetnek fel.
A szakember hangsúlyozta, hogy sokféle jelölés létezik, a legrégebbi a madár lábára helyezett fémgyűrű, ami személyi igazolványként működik.
Ha a madarat később bárhol „visszafogják”, akkor információt lehet róla gyűjteni. Ilyen például a madárvonulás. Mindennek most aktualitása is van, ugyanis bizonyos énekesmadarak, például a nádiposzáták most vonulnak. Ezek a madarak a Szaharától délre, Afrikába mennek.
A szakember szerint a gyűrűzéssel arról is kaphatnak információt, hogy mennyire ragaszkodik egy-egy területhez a madár, ugyanoda visszajár-e költeni, vagy éppen milyen kondícióban van bizonyos időszakban.
A budapesti Naplás-tónál először augusztus 12-én, szerdán végeznek madárgyűrűzést, az akció 26-án fejeződik be.
Lendvai Csaba hangsúlyozta, hogy madárgyűrűzést csak olyan időben szabad végezni, amikor nincs nagyobb eső, vagy viharos szél. Felmerül a kérdés, hogy ebben a több napos akcióban milyen madárfajokat fognak gyűrűzni.
A függönyhálókkal énekesmadarakat fognak befogni, egy-egy reggelen akár 15-20 fajt is meg lehet ezekből figyelni. Néha egy-egy nagyobb madárfaj is beakad, harkályok, szajkó, rigófélék, csak ők egy picit nehezebben kerülnek bele a hálóba.
Az akció szervezésének egyik legfőbb célja, hogy a városi környezetben nevelkedő gyerekek is lássanak olyan madarakat testközelből, amiről esetleg csak hallottak. Itt testközelből megnézhetik hogy egy kismadár hogy néz ki, milyen a csőre, milyen a tollazata. Ez a gyerekeknek általában életre szóló élményt jelent, és fogékonnyá teszi őket később a természet védelmére.
A cikk Janovitz Bálint interjúja alapján készült.





