„A Magyar Állami Operaház alapító okirata rendelkezik arról, hogy mi is a mi feladatunk. Ezek között az is szerepel, hogy inspirálnunk kell a mai kortárs magyar muzsikát, megrendelést kell adnunk új darabok, zeneművek megalkotására” – hangsúlyozta a főigazgató. Ókovács Szilveszter azt is elmondta, hogy ennek a feladatnak eleget téve több ősbemutató is lesz az idei évadban. Vajda János Az ítélet és Selmeczi György Királyi fenség című egyfelvonásos operája, Radina/Délibes Kiscoppélia című gyermekelőadása, valamint Tóth Péter A szépség és a szörnyeteg című meseoperája. Ugyanakkor újból műsorra tűzik Eötvös Péter Valuska című utolsó operáját is.

A dalszínház vezetője arról beszélt, hogy a 2025/26-os szezon egyfajta rejtett Mozart-év is lesz, mivel a bécsi mester nyolc műve szerepel a repertoárban. Mozart alkotásait mintegy keretbe foglalja Beethoven egyetlen operája, a Fidelio és Wagner Lohengrinje. "„De megtalálhatók a programban Verdi, Puccini, Rossini és Donizetti népszerű darabjai is. Erkel munkásságát a Bánk bán képviseli” – hívta fel a figyelmet Ókovács Szilveszter.

Azt is megemlítette, hogy ebben az évadban számos világsztár lép színpadra az Operában. Az egyik legjobban várt esemény, hogy az orosz szoprán, Anna Netrebko 2026 júniusában első alkalommal lép fel színpadi előadásban Kelet-Európában. Verdi operájában Lady Macbeth szerepét énekli kétszer is: a főpróbán és az előadáson.

A Sztárestek zongorával sorozatban színpadra lépő sztárok közül megemlítette Aigel Akhmetshinát, Joseph Calleját, Asmik Grigoriant, Long Longot, Nadine Sierrát, Freddie De Tommasót és Michael Vollét. A Lohengrinben lép színpadra Christopher Sokolowski (Lohengrin), Johanni van Oostrum (Elsa) és Egils Silins (Telramund); Kalaf (Turandot) szerepében mutatkozik be Giorgi Sturua, Rodolfót (Bohémélet) és a Mantovai herceget (Rigoletto) énekel ismét Andrei Danilov, míg Lindoróként (Olasz nő Algírban) tér vissza Vassilis Kavayas. A karmesterek közt a Wagner-dirigens Constantin Trinks a Parsifallal debütál az Operaházban – emelte ki a főigazgató.

„Természetesen a vezető magyar énekesek közül is többen színpadra lépnek” – folytatta Ókovács Szilveszter. Mások mellett Bretz Gábor, Kálmándy Mihály, Kolonits Klára, Komlósi Ildikó, Lukács Gyöngyi, Miklósa Erika, Sümegi Eszter és Tokody Ilona, de a fiatalok is komoly lehetőségeket kapnak.

Az InfoRádió kérdésére válaszolva a főigazgató kitért arra is, hogy a népoperák az Operától elkerülő Erkel Színházból az Eiffel Műhelyház Bánffy-termébe költöznek. A következő évad folyamán az Eiffel Műhelyház új koncerthelyszíne, az eddig raktározásra használt részen kialakított, ezer fő befogadására képes HangÁR könnyűzenei, crossover- és dzsesszprogramoknak ad otthont.

A társulat ebben az évadban is fog külföldön turnézni. „2011 óta az Operaház 31 országban 178 opera- és balettelőadáson vett részt, 34 darabot vitt el, emellett 26 gálán és hangversenyen szerepelt. Az idén szeptemberben az Opera ismét nagyszabású vendégjátékra készül a Dubaji Operában, ahol a Bohémélet és A hattyúk tava előadásai mellett Beethoven-hangversenyt is ad. Előkészületben vannak olasz és japán vendégjátékok is” – mesélte Ókovács Szilveszter.

Azt is megemlítette, hogy a Közel-Kelet után a társulat a világ egyik legpatinásabb dalszínházában, a velencei Teatro La Fenice-ben fog szerepelni a Diótörö című előadással. Az évad végén, vagyis 2026-ban pedig ismét Japánban fog vendégszerepelni a Magyar Állami Operaház. Itt két Mozart-klasszikussal a Figaro házasságával és a Varázsfuvolával lépnek majd színpadra a művészek.

A beszélgetés végén Ókovács Szilveszter kitért a megemelkedett jegyárakra is. Mint mondta, a Magyar Állami Operaház egy olyan egyirányú utcába került, ahonnan nincs visszafordulás: csak előre lehet menni, ami szerinte azt jelenti, hogy az európai szintű jegyárakhoz európai színvonalú produkciókat adnak. Bár a jegyek ára magasnak tűnhet, de ezen a különböző bérletkonstrukciókkal akár 30-40 százalékot is lehet spórolni.

A magas árakat a főigazgató azzal magyarázta, hogy az országban egyedüliként működő dalszínház egy-egy előadásához néha több száz résztvevő is kell, így az Operaház a saját költségeit kénytelen kivetíteni az ezerfős nézőtérre. „Tulajdonképpen nem teszünk mást, mint egy nagy európai kulturális főváros, egyik központi intézményeként megkérjük az árát mindannak, amit adunk a nézőknek” – hangsúlyozta a főigazgató.