Az Artisjus 2024-ben összesen 13 milliárd 538 millió forint jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek alkotóinak. Ez a 2023-ban szétosztott 11 milliárd 969 millió forintnál 13 százalékkal több. Ezzel a jogdíjak mértéke inflációval korrigálva is elérte a pandémia előttit, vagyis 1,5 százalék híján egyenlő a 2020-ban szétosztott 9,37 milliárd forint jogdíj reálértékével – derült ki a szervezet múlt évi összesítéséből.

A teljes összeg minden korábbinál magasabb hányada, 57,5 százaléka jutott a magyar zenékre, és 42,5 százaléka külföldi dalokra. A korábbi nagyjából 50-50 százalékos megoszlás az utóbbi két évben tolódott el a hazai szerzők javára, nagyrészt annak köszönhetően, hogy az Artisjus 2022-ben és 2023-ban jelentősen növelni tudta a nemzetközi digitális szolgáltatók (YouTube, Spotify, Apple Music stb.) jogdíjainak kifizetését. Ezek esetén a külföldi jogosultak számára jellemzően a nagy nemzetközi jogkezelők egyike szedi be a jogdíjakat a magyarországi lejátszások után is.

A magyar-külföldi arány eltolódásához a rádiós játszások is hozzájárulnak. 2024-ben az előző évhez képest 7 százalékkal többször hangzott el magyar zenemű a rádiókban. Ez volt az első teljes olyan év, amikor az MR2 Petőfi Rádió csak magyar dalokat játszott. A 2024-es rádiós játszások a 2025-ben felosztott jogdíjakban éreztetik majd hatásukat.

A jogdíjban részesülő szerzők száma folyamatosan nő, 2024-ben először haladta meg a 20 ezret: 20 735-en kaptak jogdíjat. Ez másfélszerese annak, ahányan öt évvel korábban, 2019-ben jogdíjban részesültek.

A jogdíjbevétel a szerzők bérének is tekinthető, ezért a jogdíjak alakulását az átlagbérekhez viszonyítva is érdemes megvizsgálni. Kimagasló jogdíjakat olyan szerzők kapnak, akik mögött már komoly életmű áll, sok, gyakran elhangzó dallal. Ezért nem meglepő, hogy a szerzők számának bővülése leginkább a jogdíjpiramis alján látszik: az éves átlagbér kevesebb mint 2 százalékát jogdíjként megkereső szerzők száma 11 százalékkal nőtt.

Magyarországon a professzionális zenészek jövedelmének átlagosan egyötödét teszi ki a szerzői jogdíj, míg a bevételük fennmaradó része fellépői gázsiból, zeneoktatásból, pályázatokból, előadói jogdíjakból, fizikai és digitális értékesítésből, merchandise termékek eladásából származik. Az átlagbér legalább egyötödét 878-an kapták meg jogdíjként 2024-ben, ami még mindig kicsit kevesebb, mint 2020-ban (913 fő). Nagyjából ennyire tehetjük tehát azok számát, akik zenészként megkeresik az éves átlagbért.

A szerzői középosztály – vagyis azok, akik az egyhavi átlagbér összegénél kevesebb jogdíjat kaptak, de elérték annak 5 százalékát – nagysága lényegében nem változott: 2063 szerzőt sorolhatunk ide. 2024-ben 64 szerző kapott az átlagbér kétszeresét meghaladó jogdíjat.

2024-ben 1501 új zeneszerző, dalszövegíró regisztrált az Artisjushoz, ami növekedés a korábbiakhoz képest, és ezen belül még gyorsabban emelkedik a fiatalok száma: az új szerzők 13 százaléka 20 év alatti. A legtöbben (körülbelül 40 százalék) még mindig 20 és 30 éves koruk között regisztrálnak. A nők aránya stabilan 20 százalék körül mozog.

26 284-re nőtt az Artisjushoz bejelentett új művek száma. A pandémia alatt az új művek száma jelentősen megugrott, majd a következő években visszaesett, de még mindig a covid előtti szint fölött maradt. Ez a több mint 26 ezer dal viszont nemcsak a 2023-as mértéket haladja meg 27 százalékkal, hanem a 2020-ast is 14 százalékkal. Mindez illeszkedik abba a globális trendbe, hogy egyre több zene születik és kerül be a digitális zenei szolgáltatók katalógusába.

A műfajok között – a szerzők által megadott besorolás szerint – a pop vezet (25 százalék), a rock/metal (21 százalék), az electro / dance (14 százalék), az instrumentális / klasszikus (11 százalék) és a hiphop (10 százalék) aránya jelentős még.

Egy-egy új dalra átlagban 1,72 szerző jutott, ami évtizedes távlatra visszatekintve állandó arány. A művek számának 27 százalékos növekedésénél is nagyobb mértékben, 37 százalékkal, vagyis 16 401-re emelkedett az egyszerzős művek száma, ezen belül is az egyszerzős szöveges dalok száma jobban nőtt (+43 százalék), mint az instrumentális zenéké (+33 százalék). Az egy dalra jutó szerzők átlagos száma úgy maradhatott állandó, hogy közben a sokszerzős művekből is jóval több lett, pl. több mint 1200 dal született, aminek legalább öt szerzője volt (+21 százalék 2023-hoz képest).

Az továbbra is igaz, hogy a sikeres dalok között jóval több a kollaboráció. A rádiókban legtöbbet játszott 30 dal közül egy-egyre átlagolva 2,8 szerző jutott. A korábbi évekhez hasonlóan az online sikerek még inkább több szerző munkái: a legtöbb digitális jogdíjat kereső dalokra átlagban 4-4 szerző jutott; a top 30-ban mindössze egy dalnak volt egyetlen szerzője.