Infostart.hu
eur:
385.93
usd:
331.28
bux:
118959.04
2026. január 14. szerda Bódog
A shot of Appian Way, with stones close up
Nyitókép: Getty Images/Mefimefi

Végre védetté vált az ókori Róma legfontosabb útja

A Via Appia Antica volt az ókori rómaiak által épített legrégebbi és legfontosabb út, melynek egy része még ma is bejárható. Fénykorában meghaladta az 563 kilométeres hosszt.

A Via Appia Antica felkerülésével az Unesco világörökségi listájára Olaszország lett a legtöbb ilyen helyszínnel rendelkező ország - írja a The Guardian cikke nyomán a 444.hu.

A Regina Viarum, vagyis az utaki királynője Rómát kötötte össze a déli Brindisi kikötőjével, első szakaszát i. e. 312-ben Appius Claudius Caecus római politikus kezdte el építeni, róla is nevezték el. Eredetileg katonai célokat szolgált, később a kereskedelemben is kulcsfontosságú szerepet játszott - írják.

Az Unesco szerint az út remek példája a római mérnökök technikai fejlettségének, a mélyépítési projektektől az infrastruktúrától és a nagyszabású földrendezési munkálatoktól kezdve

a monumentális építményekig, beleértve például a diadalíveket, fürdőket, amfiteátrumokat és templomokat, vízvezetékeket, csatornákat, hidakat és nyilvános szökőkutakat.

A Via Appia Antica a 60. olyan helyszín Olaszországban, ami felkerült az Unesco világörökségi listájára. Mint írják, azt nem tudni, hogy eddig miért nem szerepelt rajta.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×