Tavaly a nyugat-szlovéniai Tolmin járás egyik kis falujában, Cadrgban a 15 mesterséges tó egyikét takarították a munkások, amikor egy három méter hosszú, 40-80 centiméter átmérőjű rönkre bukkantak. A tó korábban szarvasmarhák itatóhelyéül szolgált, de az őshonos gőte- és varangyfélék számára is kulcsfontosságú élőhely.

A helyreállítási munkálatokat végzők a furcsa rönk láttán szóltak egy helyi ács testvérpárnak, akik azonnal gyanút fogtak, hogy ezüstfenyőről van szó. A területen utoljára több évszázadra visszamenőleg jegyeztek fel fenyőfajtákat, ami felvetette a kérdést, hogy mennyi ideig rejtőzhetett a rönk a több mint egy méteres víz és iszap alatt.

Mivel a ljubljanai biotechnológiai karon végzett előzetes dendrokronológiai elemzés nem hozott meggyőző eredményt, a mintát elküldték a bécsi egyetemre, ahol a fa korát több mint 6500 évre becsülték.

A két ács, akik közül Jani Kutin ismert zenész is, feldarabolták az egyik rönköt, és kiszárították a deszkákat.

Megállapították, hogy a fa rendkívül jó állapotban őrződött meg az oxigénmentes környezetben és könnyen megmunkálható.

Kutin kétfős zenekara, a Bakalina Velika arról ismert, hogy szokatlan hangszereken játszik, amelyek egy részét saját maguk készítik. Most azt tervezik, hogy hangszert készítenek a fából.