Bata-Jakab Zsófia az InfoRádió Aréna című műsorában közölte: az alapvető célkitűzés, hogy Budapest egy régiós divat- és dizájn központ legyen, miután az látható, hogy a környező országoknak egyelőre nincs központi szerepköre, így ebben meghatározó lehet a magyar főváros.

„Egyre jobban haladunk efelé az út felé, hiszen mind a nemzetközi megjelenésünkkel, mind a hazai programoknál előtérbe kerül a nemzetközi színvonal és a nemzetközi színtérre való törekvés, és jól látszik, […] hogy van helyünk a területen” – fogalmazott a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatója, aki szerint – utalva a múlt heti párizsi Maison&Objet designipari vásárra is, ahol tíz fiatal magyar tervező mutatkozhatott be –

„abszolút figyelnek is ránk.”

Bata-Jakab Zsófia szerint eközben arról sem szabad megfeledkezni, hogy az ország komoly múlttal, „hihetetlen jó” háttérrel bír a könnyűiparban, hiszen az 1920-as években komoly szereplőnek számított a területen. Az MDDÜ ezért célul tűzte ki, hogy ezt a szerepkört visszahozza, hiszen ma Magyarországon nagyjából 12 ezer vállalat foglalkozik könnyűiparral, illetve tevékenykedik a divatiparon belül, 80-100 ezer embernek munkát biztosítva, tehát megvan hozzá a bázis – ismételte meg, hozzátéve:

„nagyon jó tervezőink vannak, akikkel abszolút tudunk nemzetközi színtéren versenyezni”.

A vezérigazgató elmondta azt is, a régióban komoly versenyhelyzet van, gondolva például Lengyelországra és Romániára, ahol nagyon erős a gyártási oldal. Ugyanakkor Magyarországnak mind a gyártó-, mind a tervezői–kreatív oldala erős, tehát ebben igenis van helyünk.

Kiemelte, hogy a Magyar Divat & Design Ügynökségnek a működését egy négypilléres gondolkodás mentén építették föl, úgymint oktatásfejlesztés, gyártásfejlesztés, hazai stabilizáció, és nemzetközi piacra lépés, és ennyire összetett stratégiai gondolkodás a környező országokban – a különböző bechmark-kutatások alapján – nem mutatkozik.

Mint ismert, a kormány július elején fogadta el a Nemzeti divatipari stratégiát. A vezérigazgatója ezzel kapcsolatban elmondta: a stratégia kialakítása nagyon hosszú folyamatot igényel, hiszen arra törekedtek, hogy minél szélesebb körben szólítsák meg a szereplőket, amire állami koordinációs szinten hasonló mértékben még nem került sor. Mélyinterjúkat és kérdőíves kutatások készítettek, és megvizsgálták a környező országok működését, hogy milyen szereplők vannak, valamint, hogy az állami szerepvállalás mennyire hangsúlyos – sorolta. Utóbbi illetően Bata-Jakab Zsófia azt mondta, a legtöbb országban az állam szerepe eléggé maghatározó, ha nem is feltétlen száz százalékban állami tulajdonú, de állami támogatásban működő szervezetek vannak, és ez alapján építették ki a MDDÜ működését is.

„Igazából

először a stratégiai pilléreket határoztuk meg, és az ügynökségünk működését erre húztuk rá, hogy az a nemzeti divatstratégia céljait szolgálja”

– magyarázta.

Bata-Jakab Zsófia arról is említést tett, hogy az ügynökség egyik meghatározó bechmarkja Olaszország és a Camera National de la Modának a működése volt, akiktől nagyon sokat inspirálódtak, valamint egy hároméves szakmai partnerséget is kialakítottak.