A testületet - melynek tagja a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, valamint 17 úgynevezett kultúrstratégiai intézmény vezetője - az Országgyűlés által tavaly decemberben kihirdetett törvény hívta életre.

A jogszabály szerint Magyarország felelősséget vállal a nemzeti kultúra megőrzéséért és a nemzeti identitás megerősítéséért, amelynek keretében biztosítja a nemzeti kultúra és a kulturális értékek egyenlő esélyű hozzáférhetőségét és megőrzését a jövő generációi számára.

A tanács biztosítja a kulturális ágazatok egységes kormányzati stratégiai irányításának szakmai alapjait, javaslatot tesz a kormány részére a kultúra kormányzati stratégiájára, véleményezi és összehangolja a kulturális ágazati fejlesztési terveket. Tevékenységéről évente beszámol a kormánynak.

A magyarországi kultúrstratégiai intézmények

• a Nemzeti Színház;
• a Magyar Állami Operaház;
• a Budapesti Operettszínház;
• a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ;
• a Művészetek Palotája; a Honvéd Együttes;
• a Petőfi Irodalmi Múzeum;
• a Magyar Nemzeti Múzeum;
• a Szépművészeti Múzeum;
• az Országos Széchényi Könyvtár;
• a Magyar Nemzeti Levéltár;
• a Magyarságkutató Intézet;
• a Hagyományok Háza;
• a Néprajzi Múzeum,
• a Szabadtéri Néprajzi Múzeum;
• az NMI Művelődési Intézet,
• a Nemzeti Filmintézet.