A csődközeli állapotba került Országos Széchényi Könyvtár megmentése volt az elmúlt két év sikerrel végrehajtott feladata – mondta Demeter Szilárd, akit januártól újabb két esztendőre kineveztek miniszteri biztossá "a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért". A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, most a fő feladat, hogy nemzeti könyvtárrá szervezzék újra a Széchényit.

"Másfelől elő kell készítenünk egy költözést: két lehetőség van, az egyik az, hogy - ahogy mi javasoljuk - kellene építeni egy korszerű épületet, a másik ennek a bővített verziója, hogy ha már építünk zöldmezős beruházásban egy új, nemzeti könyvtárat, akkor

érdemes lenne elgondolkodni egy olyan ingatlanegyüttesen, amely az összes, írott nyelvi kultúrához kapcsolódó intézménynek otthona, centruma lehetne a magyar nyelv házaként."

Ide kerülne a könyvtár mellett a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, több nyelvstratégiai intézet, kiadó, illetve az írószakmai szervezet.

"Ha egybetereljük és együttműködésre késztetjük őket, mert a racionalitást is arra vezet, akkor ez minőségi ugrást jelentene."

A Petőfi Irodalmi Múzeum akár teljesen ki is költözhetne a belvárosi Károlyi-palotából – mondta Demeter Szilárd.

Anyagiak

A kormánybiztos beszélt a kultúrafinanszírozásról is.

"Szerintem

nem kell több pénz a kultúrára.

A kormány rengeteg pénzt tol be, csak nem hatékonyan költjük el. Vagy párhuzamos tevékenységekre mennek el hatalmas összegek, vagy folynak ki itt-ott-amott. Ha összehangoltan végezzük a tevékenységet, akkor meggyőződésem, hogy a kulturális tevékenységek és folyamatok minőségileg sokkal jobbak lesznek, és társadalmilag is nagyobb hatást lehet elérni."

Demeter Szilárd szerint a művészeti ágak képviselőinek egymásra is oda kellene figyelniük, nem csak saját területükre, még a támogatások kiosztásakor is.

Petőfi Irodalmi Múzeum

Szólt arról is, hogy az általa 2018 decembere óta vezetett Petőfi Irodalmi Múzeumnak napjainkban többletfeladatai vannak, éppen ezért az intézmény kicsit más, mint egy évvel ezelőtt.

"Remélem, hogy jobb lett, nyitottabb. Alapvetően addig sem voltak nagy problémák a múzeummal, csak kicsit megkényelmesedett. A független-objektív értelmiség egyfajta szállásadójává vált, amivel önmagában nincs baj békeidőben, csakhogy

most nem békeidőket élünk, veszélyben látom a kultúránkat."

A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, miniszteri biztos azt mondta, meglátása szerint a következő évtizedekben az történik majd Európában, mint régebben Romániában, vagyis a kisebbségi társadalmak kultúrája asszimilálja a többségi kultúrát; "az én élettapasztalatom az, hogy az anyanyelvi kultúra megtartó erővel bír".

Demeter Szilárd a célokról azt mondta, szeretnének egy hálózatot létrehozni a Kárpát-medence irodalmi emlékhelyeinek és emlékházainak, majd pedig egy kormányprogram keretében megújítanák azokat.

"Ez azért különösen fontos kérdés, mert egyre több hagyatékot akarnak behozni a PIM-be a határon túlról. Nekünk viszont az a meggyőződésünk, hogy ezeket az irodalmi hagyatékokat nem kell behozni Budapestre, de ott, helyben bírna kisugárzással."

Ezt a feladatot a múzeumon belül szerveződött Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesületével valósítanák meg.

"Összeszámoltuk a kormányprojekt előzetes kalkulációját,

2,5 milliárd forintból a Kárpát-medence összes emlékházát fel lehetne újítani."

A Petőfi Irodalmi Ügynökséggel a kortárs magyar irodalom infrastruktúráját építik fel – mondta Demeter Szilárd, példaként a magyar művek külföldi kiadására szánt, ötszörösére emelt forrásokat, a külföldi könyvvásárokon való megjelenéseket, a magyar írók műveinek kárpát-medencei olvasókhoz való eljuttatását említve.

Alább meghallgathatja, megtekintheti a teljes beszélgetést.