A legizgalmasabb részéhez, a kút feltárásához érkeztek a közelmúltban a Zrínyi Miklós költő és hadtudóshoz köthető egyetlen magyarországi épített emléknél, az őrtilosi Zrínyi-újvárnál zajló régészeti munkálatok.

Esterházy Pál azt írta a vár 1664-es török ostromáról is szóló visszaemlékezéseiben, hogy a hódítók bosszúból megölt magyar védőket dobtak a kútba, megmérgezve a vizet, amiért Zrínyi a téli hadjárata során a kút kupolája fölé rakatta a Szulejmán szigetvári síremlékének tetejéről elhozott aranyozott zászlót - mondta Vándor László, az ásatást vezető régész.

Három régész és négy kútásó már tíz méternél is mélyebbre jutott, eddig azonban nem lelt rá az említett emberi maradványokra. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy találtak embericsont-töredékeket, amelyekről nem tudni, mikor kerültek oda, s előkerült még a kútból a lerombolt egykori kútház több darabja, gerendája, s egyebek mellett néhány díszes kályhacsempe is.

"Nehezen haladunk, ám néhány méter és elérjük a vízszintet. Azután ha lesz még lelet, szivattyúznunk kell, hogy a felszínre hozhassuk" - jegyezte meg Vándor László, aki szerint másfél millió forintos beruházással a kutat bemutathatóvá lehetne tenni.

• Zrínyi Miklós a birtokait támadó kanizsai törökök féken tartására 1661-ben kezdte el építtetni az őrtilosi hídfőerődöt.
• A hadvezér a várból vezette híres téli hadjáratát: a 17 században példátlan tettet végrehajtva felperzselte a "Kanizsa hátában lévő" török várak többségét, felgyújtotta az eszéki hidat.
• Zrínyi megkezdte Kanizsa ostromát, de serege török felmentő csapatok érkezése miatt Zrínyi-újváron keresztül kénytelen volt a Muraközbe visszavonulni.
• Zrínyi-újvár 1664-ben, három heti ostrom után elesett, a törökök a föld színével tették egyenlővé, és a későbbi vasvári békében kikötötték, hogy nem lehet újjáépíteni.

A vár feltárása a kétezres években kezdődött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elődje, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hallgatóinak bevonásával, de a munkálatokban nagy segítséget nyújtott és nyújt a Duna-Dráva Nemzeti Park, továbbá több múzeum, önkormányzat, erdészet is - jegyezte meg.

A feltárásban résztvevők korábban arról tájékoztatták az MTI-t, hogy nagy jelentőségű lelőhelyről van szó, mert a területen kutatható állapotban maradt fenn az 1664-es ostrom nyom-mintázata, így lehetőség van a korabeli forrásokban leírt események "terepen való elhelyezésére" és arra is, hogy információt kapjanak az alkalmazott fegyverekről és harceljárásokról.

Az egykori Zrínyi-újvár területén 2006-ban emlékhelyet hoztak létre, azóta Őrtiloson várjátékokat és kulturális bemutatókat rendeznek a Zrínyiek tiszteletére.

Vándor László úgy vélte: Zrínyi-kultusz alakult ki a térségben, a vár későbbi bemutatása kedvező hatással lenne a környező települések idegenforgalmára. "Erre azonban ma még nem látjuk a forrásokat" - fogalmazott.