eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Hatalmas összeg megy filmgyártásra

Háromnegyedével nőtt tavaly Magyarország filmipari költése, elérve a 125,5 milliárd forintot - áll a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közleményében.

2015-ben 72, 2014-ben 56,4, 2013-ban 54,2 milliárd forintot költöttek mozi- és televíziófilmek gyártására Magyarországon; a tavalyi eredmény azt is jelenti, hogy 2004 óta kis híján hússzorosára növekedett a filmipari szektor teljesítménye hazánkban - hangsúlyozták.

A közlemény szerint az NMHH Nemzeti Filmirodájának nyilvántartása alapján tavaly 299, tavalyelőtt 239 film gyártását regisztrálták itthon. Ebbe a számba a nagy nemzetközi produkcióktól az Oscar-díjas Mindenkin át a dokumentum- és természetfilmek is beletartoznak, amelyek mind igényeltek közvetett állami támogatást.

A Magyarországon készülő 2016-os filmek közül a legnagyobb szabású produkció a Harrison Forddal, Ryan Goslinggal és Jared Letóval a főszerepben létrehozott Szárnyas fejvadász 2. volt, amely a valaha hazánkban készült legdrágább, bérmunkában megvalósuló mű. Magyarországi gyártási költsége 28,5 milliárd forintot tesz ki. Kiemelkedő jelentőségű az Emerald City is, a sorozatra összesen 12,6 milliárd forintot költöttek. A magyar filmek közül a Viszkis szerezte meg az első helyet 1,7 milliárd forintos büdzséjével - jelezték.

Csak a Szárnyas fejvadász második része 28,5 milliárd forint iparági költést jelentett 2016-ban Magyarországnak - írták.

Közölték azt is, hogy a filmek 12 százalékkal több nézőt vonzottak a jegypénztárakhoz, amiből az art mozik is kivették a részüket.

A hazai forgalmazók jelentése szerint a magyar mozik 2016-ban 14,62 millió nézőt vonzottak. Ez 12 százalékos növekedés a 2015-ös 13,02 milliós adathoz képest, míg a jegyárbevételek bruttó összege tavaly kis híján elérte a 20 milliárd forintot (19,8 milliárd), az előző esztendőhöz képest 13 százalékos növekedést produkálva.

A mozik jobb kihasználtsággal működtek tavaly az előző évhez képest: az 502 ezres előadásszám alapján egy vetítés átlagosan 39 ezer forintos bevételt jelentett, míg 2015-ben ez bő négyezer forinttal kevesebb volt. Az átlag jegyár ugyanakkor csak minimálisan emelkedett: az egy évvel korábbi 1347 forintról mindössze tíz forinttal drágult 2016-ra - tudatták.

A közlemény kitér arra is, hogy tavaly januártól a mozik havi forgalmi adatai is az NMHH rendelkezésére állnak, s ezek alapján augusztusban és decemberben volt a legnagyobb forgalom a mozipénztáraknál. Mindkét esetben másfél milliónál is több néző ült le a vásznak elé: nyár végén 1,58 millió, az év végi, ünnepi időszakot is magában foglaló hónapban pedig 1,63 millió látogatót jegyeztek fel.

Az NMHH meglepőnek nevezi, hogy a tavalyi összesített és az utólagos adatszolgáltatások alapján korrigált nézőszámot alapján a Csillagok háborúja-sorozat része, a Zsivány egyes lecsúszott az első helyről: a negyedik negyedévben ugyan kimagaslott a filmek közül (550 ezer néző), ám az augusztusban bemutatott A kis kedvencek titkos élete című animációs film ezen is túltett 654 ezer nézővel. A képzeletbeli dobogó harmadik fokát a Deadpool (430 ezer néző) című szuperhősfilm foglalta el.

A művészmozikban a látogatószám alapján magyar alkotás vitte a prímet: a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában Oscar-díjas Saul fia több mint 66 ezer nézőt vonzott. Nemes Jeles László filmjét A lovasíjász (32 ezer) követte A kis kedvencek titkos élete (27 ezer) előtt.

Az artmozi-besorolású filmszínházakban is egyre több a néző: tavaly 1,16 millióan váltottak belépőt ezekbe a mozikba, 45 ezerrel többen, mint egy évvel korábban - közölték, megemlítve, hogy 2013-ban 679 ezer, 2014-ben 871 ezer jegy fogyott ezekben a mozikban.

Arányosan emelkedtek az art mozik bevételei is, tavaly 1,226 milliárd forintot könyvelhettek el (2013-ban 602 milliót, 2014-ben 840 milliót, 2015-ben 1,109 milliárdot) - írták.

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×