A Johannes Brahms - Élet és dalok című műben Fischer-Dieskau saját előadói tapasztalatára és dokumentumokra egyaránt támaszkodik. A könyv életrajz és műelemzés sajátos ötvözete, mely elsősorban Brahms vokális művein keresztül világítja meg a komponista személyiségét - magyarázta a könyv szakmai szerkesztője, Várbiró Judit.

"Brahms zárkózott, lelkileg magányos ember volt, de vokális művein keresztül valamennyire mégis beléláthatunk. Lelki alkatából fakadt az is, hogy rengeteg művét évekig dajkálta, többször átírta vagy kidobta. A szerző nagyszerűen követi a zeneszerző személyiségfejlődését" - fejtette ki a szerkesztő.

A többek között fotókkal és kéziratrészletekkel illusztrált kötet kidomborítja Brahms életútjának és zenéjének számos magyar vonatkozását is: kitér Liszttel, Reményi Ede hegedűművésszel és Joachim József hegedűművész-zeneszerzővel való barátságára éppúgy, mint magyarországi fellépéseire és az őt ért magyar zenei hatásokra - hangzott el a könyvbemutatón, melyen Berecz Mihály zongorakísérete mellett Szutrély Katalin énekesnő néhány Brahms-művet is előadott.

Várbiró Judit kiemelte: a legismertebb példán, a Magyar táncokon kívül Brahms más művein - így kamarazenei alkotásaiban, dalciklusaiban vagy a Szerelmi dalkeringők sorozat egyes tételeiben - is kimutatható a magyar zenei hatás, de éppígy merített a szerb, a szlovák és a cseh népzenéből is.

A német komponistának, aki egyúttal virtuóz zongorista is volt, 1867 és 1891 között összesen 24 fellépése volt Budapesten, de koncertezett Pozsonyban, Kassán, Kolozsváron és Marosvásárhelyen is. A Pesti Vigadóban 1881. november 9-én mutatták be a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarával, Erkel Sándor vezényletével a II., B-dúr zongoraversenyt, a zongoraszólót maga Brahms játszotta. A Tragikus nyitány, a II. és a III. szimfónia ősbemutatóját pedig magyar származású barátja, Richter János vezényelte - emlékeztetnek a kiadó ismertetőjében.

A könyvbemutatót vezető Bősze Ádám zenetörténész azt emelte ki, mennyire hiánypótló ez a kötet a szegényes magyar zenei könyvkiadásban. Mint felidézte, Molnár Antal 1950-es években megjelent monográfiája, majd Ludwik Erhardt 1970-es évek végén kiadott Brahms-könyve óta nem jelent meg magyarul új könyv a német zeneszerzőről.

Milkovich Eszter, a Holnap Kiadó igazgatója elmondta, hogy két zenei sorozatot is kínálnak: az egyik kortárs magyar komponistákat (Durkó Zsolt, Szőllősy András, Kurtág György) vonultat fel, a másikban pedig a Szvjatoszlav Richter és Glenn Gould világát bemutató kötetek, majd az április végén megjelent, Ilosfalvy Róbertről szóló könyv után negyedikként következett a Brahms-kötet, és várhatóan még idén megjelenik egy Yehudi Menuhinnal foglalkozó monográfia.