A Kolozsvári Rádió által szervezett eseményen - az MTI-hez a rádió által eljuttatott hangfelvétel tanúsága szerint - Szörényi Levente utalt arra, hogy Alföldi mostani rendezése még túlságosan friss és képlékeny számára az elemzéshez. Azt azonban hangsúlyozta, hogy számtalan ponton nemhogy elfogadja azt, hanem ő inspirálta és ezt vállalja. Amiben hiányérzete van, az az, hogy koncepciója érdekében feláldozta Alföldi a zenei minőséget, ami egy operánál fontos. Nem körültekintően gondolta végig, ki milyen énekesi képességekkel rendelkezik - fejtette ki Szörényi Levente.

A zeneszerző a péntek esti közönségtalálkozón felidézte, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékokon augusztus 17-én, 18-án és 20-án bemutatott István, a király próbáin sem ő, sem a szövegíró Bródy János nem járt, mindketten az első előadáson látták először.

"Nem is óhajtom analizálni ezt a koncepciót, még annyira sem, hogy tetszik vagy nem tetszik, mert ez nem így működik. A darab eredetileg megálmodott háttértörténete ugyanolyan kegyetlen, mint amilyet Alföldi megrendezett. Neki a próza volt a fontos, tehát gyakorlatilag beáldozta a zenei világot az ő próza felől megközelített koncepciójába, ugyanakkor a zenekar bizonyos részeket dupla tempóban játszik, érthetetlenül, de én tudom, hogy az illető énekesnek nincs elég levegője, hogy eljusson a végéig, erre ezért van szükség. Ezen lehetett volna javítani, de mivel nem kerültünk a tűz közelébe, már csak a végeredményt konstatáltuk. Ezt sajnálom" - fogalmazott.

Szörényi Levente felidézte, hogy miután Alföldi Róbert annak idején ügynökségüktől felkérést kapott a darab megrendezésére, ő két évig vacillált azon, nekiálljon-e a munkának.

"A mű a rendezési elképzelés miatt túlontúl is a fókuszba került, egyfajta hisztéria van körülötte. Ezen nem azt értem, hogy nem szeretik, hanem valamiféle szennyhullám tör elő az emberekből, ez abszolút tetten érhető az interneten. Nem is látták, de ömlik a szenny. Mindenki buzi és szabadkőműves, én is az vagyok. Van aki azt írja, Alföldi a pénzért csinálta, más szerint a sikerért. És az bűn, a siker?" - fogalmazott.

A zenész megjegyezte: valahol olvasta, hogy az István, a király mint mű, megkarcolhatatlan. "Lehet rajta kísérletezni, de ledobja magáról. Egyetértek vele".

Szörényi Levente arról is beszélt, hogy a darab üzenete nem változott a 30 évvel ezelőtti korhoz képest. Mint mondta, az üzenet összeáll a műben.

"Azt akartam elérni vele, hogy gondolkozzunk, és próbáljunk meg kiegyezni egymással, legalább alapvető minimumokban. Nemcsak a politikáról beszélek, mert az reménytelen dolog, hanem mi emberek a hétköznapi életben próbáljunk meg olyan kapcsolatokat erősíteni egymással, hogy elviselhető legyen az életünk. Az István egy konfliktusos darab. Senki nem vette észre, hogy a darab utolsó nagy himnikus dala, a Felkelt a napunk valójában egy gúnydal, ki van csavarva. Úgy írtam, hogy a lelki szemeim előtt lebegett a pillanat, amikor piros nyakkendőben masírozunk a Hősök terén és integetünk Rákosi pajtásnak. Kicsit idegesített, hogy ezt nem vették észre" - mondta Szörényi Levente.

Az először 30 évvel ezelőtt, 1983-ban bemutatott, rendkívül sikeres történetet maga mögött tudó rockoperát, Szörényi Levente és Bródy János művét Alföldi Róbert rendezésében augusztus 30-án és 31-én a Papp László Budapest Sportarénában láthatja a közönség.