Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

A svéd király átadta az irodalmi és a tudományos Nobel-díjakat

XVI. Károly Gusztáv svéd uralkodó átadta az idei irodalmi és a tudományos Nobel-díjakat a kitüntetetteknek csütörtök este Stockholmban, a tizenkét díjazott között idén minden korábbinál több nő volt.

A svéd főváros koncerttermében tartott ünnepségen az irodalmi mellett az orvosi, a fizikai, a kémiai és a közgazdasági Nobel-díjakat - a világ legrangosabb irodalmi és tudományos kitüntetéseit -, valamint a velük járó 10 millió svéd koronás (1,4 millió dolláros) pénzdíjat adták át.

Előzőleg, a nap folyamán Barack Obama amerikai elnök Oslóban már átvette az idei Nobel-békedíjat.

Idén öt nő vehetett át Nobel-díjat. A kitüntetés 108 éves történetében a gyengébbik nem képviselőinek munkásságát összesen negyven alkalommal találták méltónak a díjra.

Az irodalmi Nobel-díjat idén Herta Müller romániai születésű német írónő vehette át, aki írásaiban felemelte szavát a Ceausescu-diktatúra ellen. A svéd tudományos akadémia a díjazott személyének bejelentésekor többek között azzal indokolta döntését, hogy az írónő "a költészet tömörségével és a próza tárgyilagosságával" rajzolta meg "az otthontalanság tájképét".

Az orvosi Nobel-díj idei három kitüntetettje közül kettő szintén nő: Elizabeth Blackburn és Carol Greider amerikai tudósok, akik a szintén amerikai Jack Szostak kollégájukkal megosztva kapták a magas kitüntetést. A három kutató egy alapvető biológiai problémára talált megoldást: felfedezték, hogyan másolódnak a kromoszómák és milyen folyamat védi őket a töredezéstől. Kutatásaik hozzájárultak az öregedési folyamatok és a betegségek kialakulásának teljesebb megértéséhez, illetve lehetséges új terápiák kifejlesztéséhez.

A kémiai Nobel-díj szintén három kitüntetettje között is akad egy nő, Ada Jonat izraeli tudós, aki Thomas Steitz amerikai és Venkatraman Ramakrishnan indiai születésű, amerikai állampolgárságú tudóssal megosztva kapta a kitüntetést. A három tudós a riboszóma szerkezetének és funkciójának tanulmányozásával érdemelte ki az elismerést. A riboszóma fordítja le a DNS molekulában kódolt információkat, ezért az élet egyik legalapvetőbb eljárása. A riboszómák állítják elő a fehérjéket, melyek az élő szervezetekben a kémiai folyamatokat ellenőrzik. Mivel a riboszómák létfontosságúak, ezért az új antibiotikumok kutatásánál is az egyik fő célpontot jelentik.

Az amerikai Elinor Ostrom a díjkategória első női kitüntetettjeként vehette át a közgazdasági Nobel-díjat, amelyet megosztva kapott a szintén amerikai Oliver E. Williamsonnal. Ostrom "a gazdasági kormányzással, különösképpen a közös erőforrásokkal kapcsolatos elemzéseivel", Williamson szintén a gazdasági kormányzással, főképpen "a vállalat határaival foglalkozó tanulmányaival" érdemelte ki a kitüntetést.

A 2009-es fizikai Nobel-díj felét Charles K. Kao-nak ítélték oda az optikai szálakon keresztül történő fénytovábbítás területén elért alapvető eredményeiért, a díj másik felét megosztva kapta Willard S. Boyle és George E. Smith egy képalkotó félvezető detektor, a CCD-szenzor feltalálásáért.

A Nobel-díjat, amelyet Alfred Nobel svéd iparmágnás alapított, 1901 óta ítélik oda minden évben. Az oklevéllel és aranymedállal járó díjat hagyományosan december 10-én, az alapító halálának évfordulóján adják át pompázatos gálaest keretében.

Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Bécs vagy London példáját kellene követnie Budapestnek a fővárosi önkormányzat és a kerületek viszonyában?

Bécs vagy London példáját kellene követnie Budapestnek a fővárosi önkormányzat és a kerületek viszonyában?

A főváros kétszintű önkormányzatisága miatt Budapest ma 24 irányba húz, azonban ezen rendszer reformja politikailag érzékeny kérdés, hiszen 24 választott önkormányzat jogköreit, forrásait és érdekeit érinti. A napi konfliktusok mögött azonban világos várospolitikai tét áll: a feladatokat, a forrásokat és a felelősségeket úgy kell újrarendezni, hogy a helyi képviselet és a városrészek identitása megmaradjon, miközben a főváros visszakapja az egységes városi működéshez szükséges stratégiai és koordinációs eszközeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×