Babos Gyula elmondta: dzsesszzenész pályafutását 17 évesen Pege Aladárral kezdte, aki kiválasztotta őt, és megadta neki azt a bizalmat, ami egész muzsikusi pályáját meghatározta.

Babos Gyula szerint Pege Aladár volt Magyarország első olyan dzsesszművésze a forradalom után, aki szólónévként bekerült a dzsesszvilág vérkeringésébe.

Különleges manuális adottságai voltak, a nagybőgőn olyan virtuozitást tett magáévá, mint a hegedűsök és a csellósok. Ezt az óriási improvizációs képességével ötvözve egészen egyedülálló zenét játszott - tette hozzá.

Babos Gyula kitért arra is, hogy Pege Aladár számára fontos volt a klasszikus zene magas szintű elsajátítása, koncertjein gyakran mindkét műfajt megjelenítette.

Életrajz

Pege Aladár 1939-ben született Budapesten, nagybőgős családban, és mindig is arra készült, hogy folytassa a családi hagyományt.

A művész 1969-ben szerezte meg diplomáját a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagybőgő tanszakán, amelynek később tanára lett. 1975-től 1978-ig Nyugat-Berlinben, Reinhold Zeppereznél folytatta tanulmányait.

A Kossuth- és Liszt-díjas érdemes művész, zeneszerző, a magyar zenei élet egyik legsokoldalúbb egyénisége volt.

Pege Aladár nagybőgőjátékát rendkívüli improvizációs képessége, hangszertechnikai tudása és muzikalitása alapján az évenként összeállított dzsessz világranglistán hosszú idők óta az elsők között tartották számon.

A nemzetközi kritikusok szerint a "nagybőgő Paganinije" volt. Klasszikus zenét és dzsesszt egyaránt játszott, mindkét műfajban megjelentek lemezei is.