A tárgyalások résztvevői között volt Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli tanácsadója, valamint Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje és különmegbízottja.

A megbeszélések egyik célja annak feltérképezése volt,

miként lehetne amerikai üzleti érdekeltséget teremteni az Európába irányuló orosz energiaszállításokban a háború lezárása után.

A Reuters szeptember végén már arról számolt be, hogy Kirill Dmitrijev amerikai tisztségviselőkkel tárgyalt lehetséges, a háború utáni időszakra vonatkozó amerikai–orosz energetikai kezdeményezésekről.

A Reuters forrásai szerint Kirill Dmitrijev és Jared Kushner az elmúlt hetekben Moszkvában és New Yorkban is találkozott. Nem világos, hogy ezeken a találkozókon milyen részletességgel került szóba az Északi Áramlat, két forrás szerint azonban a kérdés továbbra is napirenden van.

Kirill Dmitrijev szeptemberben az amerikai energiaügyi és pénzügyminisztérium képviselőivel is tárgyalt lehetséges amerikai-orosz energetikai kezdeményezésekről. Egy amerikai tisztségviselő akkor azt közölte, hogy az egyeztetések a háború utáni időszakra vonatkoztak.

A német gazdasági és energiaügyi minisztérium szóvivője közölte, hogy az Északi Áramlatra és az orosz gázra európai szankciók vonatkoznak, Németország pedig más beszerzési forrásokat talált.

A vezetékek újbóli üzembe helyezéséhez a német kormány jóváhagyására lenne szükség, Berlin azonban ezt nem támogatja.

Az esetleges újraindítást tulajdonosi kérdések is nehezítik. A Reuters szerint a vezetékeket ellenőrző társaság 51 százaléka az orosz állami Gazprom tulajdonában van, további 31 százalék két német érdekeltségé, a fennmaradó hányad pedig egy francia és egy holland vállalat kezében van. A német tulajdonosok meg akarják tartani részesedésüket, hogy megőrizzék befolyásukat arra az esetre, ha a Gazprom eladná saját részét.

A Reuters forrásai szerint Jared Kushner és Kirill Dmitrijev az orosz Lukoil európai és más országokban található érdekeltségeinek, köztük olajfinomítóknak és töltőállomásoknak az értékesítéséről is tárgyalt. Az elképzelés szerint a DFC amerikai nemzetközi fejlesztési pénzügyi társaság, valamint katari és egyesült arab emírségekbeli befektetők konzorciuma vásárolná meg az eszközöket, miközben az Egyesült Államok feloldaná a rájuk vonatkozó szankciókat.