Infostart.hu
eur:
364.02
usd:
319.81
bux:
144123.91
2026. július 23. csütörtök Lenke
Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az InfoRádió Aréna című műsorában.
Nyitókép: InfoRádió

Gálik Zoltán az Arénában: egy NATO-val párhuzamos védőernyő alá vonnák be a britek Ukrajnát

Az új brit miniszterelnök kinevezése kapcsán a szigetország és Franciaország kapcsolatának alakulásáról is beszélt Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az InfoRádió Aréna című műsorában.

Fontos ügyek kötik össze Franciaországot és Nagy-Britanniát, ezek mentén is kérdés, hogyan alakul a két ország kapcsolata az új brit miniszterelnök, Andy Burnham színre lépésével.

Az egyik ilyen összeköttetés konkrétan a Calais-t Doverrel összekötő Csatorna, amely napi problémákat jelent, de e téren Keir Starmer előző munkáspárti miniszterelnök kormánya látványos eredményeket ért el Gálik Zoltán szerint.

Mint az InfoRádió Aréna című műsorában a Budapesti Corvinus Egyetem docense felidézte, még a 2010-es évek elején David Cameron azt vállalta kormányfőként, hogy az akkori 5-600 ezres bevándorlószámot leviszi százezerre, akkor nem járt sikerrel, és a brexit sem jelentett e téren megoldást, a nemzetközösség egyéb országaiból hirtelen még többen jelentek meg,

8-900 ezer volt akkoriban a bevándorlók száma, ezt vitte le Keir Starmer kormánya a felére.

„Ugyanakkor a menekültek száma nem csökkent szignifikánsan, és nagyon sok feldolgozatlan menekültkérelem is van, és ahhoz, hogy ezt egyáltalán csökkenteni vagy szinten tartani lehessen, szükség van Franciaországra, hiszen ott olyan megállapodás van érvényben a franciákkal, ami a menekültek francia partoktól való visszaszorítását irányozza elő, illetve az ő ellátásuk és a visszatérítésük szempontjából is megkerülhetetlen az Egyesült Királyságnak a francia fél.

Gyakorlatilag finanszírozza is a kerítést, a francia eszközöket is az Egyesült Királyság, csak hogy ne jöjjenek annyian illegálisan

az Egyesült Királyság területére” – fejtette ki Gálik Zoltán.

A másik kérdéskör igen komplex, szól

  • Ukrajnáról, az ország támogatásáról
  • a tettre készek koalíciójáról
  • a nukleáris védőernyő kérdéséről

egyaránt, és új színezetet ad a francia–brit kapcsolatoknak.

„A britek nagyon sajátos álláspontot képviselnek. A tettre készek koalíciójával gyakorlatilag egy olyan rendszert próbálnak létrehozni, ami a NATO mellett nagyon erőteljes védelmet nyújtana Európának úgy, hogy Ukrajnának a hadászati integrációja valahogy megtörténne, de nem intézményileg, a NATO-n keresztül, hanem inkább a különböző védelempolitikai kezdeményezéseken át. Ehhez is nagy szükség van Franciaországra” – mutatott rá Gálik Zoltán.

A cikk Exterde Tibor intjerúja alapján készült, nézze, hallgassa meg alább a teljes beszélgetést!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: a következő államfő nem a politika világából fog érkezni

Dolgoznak az egészséges élelmiszerek áfakulcsának csökkentésén is – mondta a kormányfő. Miniszterek, államtitkárok nem kapnak pénzt, ha felügyelőbizottsági tagok lesznek. Az állami cégek vezetőinél is jön a bérplafon. Tárgyalnak a politikusok és velük egy háztartásban élők vagyonosodási vizsgálatáról. Négy Eximbankhoz kötődő, 1000 milliárdos értékű ügyekben tettek feljelentést. Volt politikusból most nem lesz államfő, ez is kiderült.
inforadio
ARÉNA
2026.07.23. csütörtök, 18:00
Szécsényi Gábor
Az Autó főszerkesztője
Nem változtatott a kamatokon az EKB, szeptemberben az év legfontosabb ülése jöhet

Nem változtatott a kamatokon az EKB, szeptemberben az év legfontosabb ülése jöhet

Nem változtatott az irányadó kamatokon az Európai Központi Bank (EKB) júliusi kamatdöntő ülésén, a betéti ráta maradt 2,25 százalék. A döntés megfelelt az elemzői és piaci várakozásoknak. A bejelentést követő sajtótájékoztatón Christine Lagarde, a testület elnöke elmondta, hogy bár a döntés ma is egyhangúan született, egyes tanácstagok felvetették a kamatemelés lehetőségét. A jelenlegi bizonytalan geopolitikai környezetben az EKB ezt végül nem merte meglépni, ha azonban a következő hetekben beérkező adatok a másodkörös inflációs hatások megjelenését igazolják, akkor szeptemberben újfent szigorítás mellett dönthet az euróövezet jegybankja - olvasható ki Lagarde szavaiból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×