Legfrissebb zeneipari jelentésében a szervezet a generatív mesterséges intelligencia (genAI) gazdasági hatásait elemezte. A digitális transzformáció második hulláma olyan új piaci szegmenst hozott létre, amelyben a techcégek a dalszerzők, előadóművészek és hangfelvétel-kiadók engedélye nélkül használták és használják fel a zenei tartalmakat az AI-modellek betanításához – olvasható az MTI-hez eljuttatott dokumentumban.

A generatív AI által okozott, becsült jogdíjbevétel-kiesés 2028-ban Magyarországon 19 százalékosra rúghat, abban az évben elérheti az 5,8-6 milliárd forintot az Artisjus zenei szerzőijogdíj-bevételi adatai, az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) és a Mahasz jogdíjbevételei vonatkozásában.

A 2025–2028 közötti időszak kumulált vesztesége egészen 12 milliárd forintra rúghat.

A jelentés a mesterséges intelligencia által leginkább érintett szegmensek közé sorolta a háttérzenét, a produkciós zenét és a streaminget. A dokumentum bevezeti az új value gap (értékhézag) fogalmát. Mint írták, míg a techvállalatok – mint a Suno vagy az Udio – több milliárd dolláros cégértékelést és jelentős előfizetési díjakat realizálnak, addig a magyar zenészek és kiadók nem részesülnek ezekből a bevételekből, hiába – többek között – az ő munkáikon „tanulták meg” a gépek a zenekészítést.

„A magyarországi zenészek – közvetlen és követett módon – évente több mint 282 milliárd forint hozzáadott értéket állítanak elő, ami a GDP 0,3 százalékát teszi ki, ám ez a gazdasági erő az AI hatása miatt jelentősen gyengülhet” – szögezi le a jelentés.

A Whitereport által készített elemzés hazai (Artisjus, EJI, Mahasz) és nemzetközi piaci tényadatokra épül, továbbá tizenhat iparági mélyinterjú szakmai anyagával egészül ki.

A nemzetközi tanulmányok szintén 23-30 százalék közötti bevételkiesést jósolnak globális szinten 2028-ig.

A ProArt jelentésében a mesterséges intelligenciával kapcsolatos legsürgetőbb feladatok között sorolják fel, hogy az AI-modellek betanításához a jogtulajdonosok előzetes hozzájárulására legyen szükség, az alkotók részesüljenek a technológia által generált javakból, emellett fontos, hogy beazonosítható legyen, milyen műveken tanították be a modelleket, illetve a streamingplatformokon jelöljék meg az AI-zenéket.

Mint megjegyezték, a Deezer és a Spotify már tett lépéseket az AI-tartalmak szűrése és jelölése felé, de az átfogó szabályozás még várat magára.

A ProArt Zeneipari Jelentés 2025/2026 a ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért megbízásából készült.