Tuzson Bence fideszes országgyűlési képviselő is hozzászólt a Korbely-ügyhöz: az Index összefoglalója szerint négy pontban foglalta össze az 1956-os „tatai sortűz” eseményeit, amelyet később hosszú ideig tárgyalt az Emberi Jogok Európai Bírósága.

„Kicsoda Baka András? Egy kis adalék… Tata, 1956. október 26.” – kezdte posztját Tuzson Bence, amihez egy képet is megosztott magáról a tatai 1956-os emléktáblánál.

Az 1956-os tatai sortűzzel kapcsolatban a Fidesz szerint Baka András 2008-ban a forradalom leverőinek kedvező döntést támogatott. A csaknem fél évszázada történtek kivételes bonyolultsága miatt hosszú ideig tárgyalta az Emberi Jogok Európai Bírósága az ügyet, amely először a héttagú kamarához, majd amikor az lemondott joghatóságáról, a tizenhét tagú nagykamarához került. Az ítéletet 2008. szeptember 19-én hirdették ki. A strasbourgi bírák 11:6 arányban úgy szavaztak, hogy a magyar állam megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkelyét, 12:5 arányban pedig úgy foglaltak állást, hogy e döntés fényében nem kell egyes eljárási kérdéseket vizsgálni. A 7. cikkely kimondja: „Senkit sem szabad elítélni olyan cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése idején a hazai vagy nemzetközi jog alapján nem volt bűncselekmény.”

A Tisza tatai képviselője, Sopov Ildikó korábban úgy védte Baka Andrást, hogy „1994-2008 között három ciklusban az Emberi Jogok Európai Bíróságának a tagja volt. Posztjára 2001-ben a Fidesz-kormány jelölte, és a jelöltek közül bíróvá az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése választotta meg” – emlékeztetett a képviselő, majd megjegyezte, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségére történő megválasztásakor a Fidesz-KDNP előzetesen támogatta a Baka András jelölését, majd a sikeres szavazáson 309 igen és 36 nem szavazatot kapott, ami kétharmados többséget jelentett.

„A sortűz ügyében az EJEB nem mentette fel Korbely Jánost. Nem is tehette volna. Korbely nem vádlottként, hanem kérelmezőként fordult az EJEB-hez a magyar állammal szemben. Baka András valóban a többségi álláspontot képviselte az ügyben. Azonban a per nem az ’56-os bűnök relativizálásáról szólt, hanem arról, hogy összeegyeztethető volt-e az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkével (»nincs büntetés törvény nélkül«), hogy a magyar bíróságok az 1956-os események kapcsán emberiség elleni bűncselekményként ítélték el Korbely Jánost. A strasbourgi bíróság kifejezetten rögzítette, hogy nem feladata a kérelmező egyéni büntetőjogi felelősségének megállapítása, hanem annak vizsgálata, hogy a cselekmény az elkövetés idején kellően előrelátható módon bűncselekménynek minősült-e a nemzetközi jog alapján” – írta a tiszás képviselő, aki azt is írta: „Sem tataiként, sem pedig országgyűlési képviselőként nem tudok amellett szó nélkül elmenni, hogy az a párt támadja Baka Andrást, amelynek korábbi kampányfőnöke, Orbán Balázs az első sorban állva adta volna meg magát 1956-ban az elnyomóknak.”