Infostart.hu
eur:
393.54
usd:
340.8
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke
Nyitókép: Getty Images / Peter Zelei Images

Marco Rubio: Kínát is be kell vonni az orosz-amerikai rakétaszerződés megújításába

Az amerikai külügyminiszter szerint Kínának is részt bele kell egyeznie minden, a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban megállapodásba.

A tárcavezető újságíróknak rámutatott arra, hogy korábban Donald Trump amerikai elnök már világosan elmondta, Kína nélkül nem születhet valódi, a 21. századnak megfelelő egyezmény a nukleáris fegyverek korlátozásáról, tekintettel az ázsiai ország fegyverarzenáljára. Elmondta azt is, hogy Trump nemsokára bejelentést tesz az üggyel kapcsolatban, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok az egyeztetésekbe Pekinget is be kívánja vonni.

A hadászati nukleáris fegyverzetek csökkentéséről szóló, Új START, START-3 vagy prágai szerződés néven ismert, tíz évre szóló és legfeljebb öt évvel meghosszabbítható hatályú megállapodást 2010. április 8-án írta alá Oroszország és az Egyesült Államok akkori elnöke, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama.

Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly szeptemberben közölte: Oroszország az Új START szerződés lejárta után is kész egy évig tartani magát a megállapodáshoz, ha az Egyesült Államok is így tesz. Trump erre a javaslatra hivatalosan nem reagált.

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Háborús viharba került a forint – Örüljünk, ha nem lesz ebből kamatemelés

Háborús viharba került a forint – Örüljünk, ha nem lesz ebből kamatemelés

Februárban közel másfél év után csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, azóta viszont sok víz átfolyt a Hormuzi-szoroson. A közel-keleti háború a forint intenzív gyengülését, illetve az elszálló energiaárak miatt az inflációs kockázatok fokozódását hozta a világra, így most még jobban felértékelődik, hogy a jegybank nem kötelezte el magát lazítási ciklus mellett. Az elemzők szerint ugyanis a mostani helyzetben életveszélyes lenne tovább csökkenteni a kamatot, sőt már megjelentek az első kamatemelésről szóló várakozások is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×