Infostart.hu
eur:
367
usd:
327.91
bux:
142258.28
2026. október 7. szerda Amália
Nyitókép: Wikipédia/C. S. Goldsmith, P. E. Rollin

Ritka és halálos vírus kezdett terjedni Indiában, elkezdődtek a bezárások

A ritka és halálos Nipah-vírus okozta megbetegedés következtében történt két haláleset miatt több iskolát, bankokat és más intézményeket zártak be a hatóságok, és karanténövezetté nyilvánítottak egy legalább hét települést magában foglaló területet a dél-indiai Kerala államban - közölte az állam egészségügyi minisztériuma.

A vírus a múlt hónapban ütötte fel a fejét az államban, akkor egy családon belül többen is megfertőződtek. A megbetegedés következtében egyikük augusztus 30-án, a másik - egy 12 éves gyermek - szeptemberben elhunyt. Két további családtagot, egy gyermeket és egy felnőttet továbbra is kórházban ápolnak.

A vírus kórokozójának kimutatása az áldozatokban arra késztette az egészségügyi hatóságokat, hogy kontaktkutatásba kezdjenek. Eddig több mint 130 embert vizsgáltak meg az időközben egészségügyi védőövezetté nyilvánított Kozsíkód város (korábbi nevén Kálikut) körzetében.

Kerala állam már negyedszer szembesül Nipah-járvánnyal 2018 óta, amikor a 23 fertőzött közül huszonegyen meghaltak a ragályban.

A vírus 2019-ben és 2021-ben további két emberéletet követelt.

Az aggodalmat ezúttal fokozza, hogy az állam az elmúlt hetekben országos lapok címoldalára került, mivel India-szerte itt a legmagasabb a napi koronavírusos megbetegedések száma.

A gyümölcsdenevérek és sertések révén, valamint emberről emberre történő érintkezés útján is terjedő Nipah-vírus az agyvelőt és a tüdőt támadja meg, a kór tomboló lázat, görcsöket és hányást okozhat. A vírust először az 1999-ben Malajziában kitört járvány során azonosították.

Nincs ellene vakcina. A WHO szerint halálozási aránya 40 és 75 százalék közé tehető.

A fertőző betegség egyetlen lehetséges kezelése a szövődmények ellenőrzése és tünetek enyhítése.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.

A „tükörkép-molekulákkal” kapcsolatos felfedezésekért járt a kémiai Nobel-díj

Henri B. Kagan francia és Kenso Soai japán kutató kapta a kémiai Nobel-díjat „az aszimmetrikus szerves szintézisben megfigyelhető nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért”. Eredményeik a kémia (és a gyógyszergyártás) egy nagy rejtélyét oldották meg: két, elsőre egyformának tűnő molekula közül miért csak az egyik működik az emberi szervezetben?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×