Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Jun Szogjol hivatalából felfüggesztett dél-koreai elnök (b) az ellene indított alkotmányos vádeljárásban tartott nyolcadik alkotmánybírósági meghallgatásán Szöulban 2025. február 13-án. Az alkotmányos vádemelési eljárást a dél-koreai ellenzék irányítása alatt álló parlament kezdeményezte Jun Szogjol ellen, miután az államfõ december 3-án rendkívüli állapotot hirdetett, katonákat vezényelt a parlamenthez, majd azt a parlamenti pártok és a tömegek tiltakozásának hatására visszavonta.
Nyitókép: MTI/EPA/EPApool/Dzson Hon Kjun

Halálbüntetést kértek a hivatalából elmozdított dél-koreai elnökre

Halálbüntetést kért kedden a dél-koreai ügyészség az ország volt elnökére, Jun Szogjolra, akit a 2024-ben rövid időre bevezetett hadiállapot miatt lázadással vádolnak – jelentette be a szöuli központi bíróság.

A bíróságon elmondott záróbeszédében az ügyész közölte még: a nyomozás során bebizonyosodott, hogy Jun, illetve az akkori védelmi miniszter, Kim Jonghjun közösen kidolgoztak egy olyan tervet, amellyel a céljuk Jun hatalomban tartása volt.

A tájékoztatás szerint az ügyészség Kim Jonghjunra életfogytig tartó börtönbüntetés kiszabását kérte.

A 2025 júliusa óta börtönben lévő volt elnök tagadja az ellen felhozott vádakat, és azzal védekezett a perben, hogy a hadiállapot kihirdetése a mindenkori elnök jogkörébe tartozik, és ezt ő azért tette meg, hogy figyelmeztesse az ellenzéki pártokat, mert szerinte akadályozták a kormány működését.

A bíróság várhatóan februárban hirdet ítéletet a perben.

Jun Szogjolt tavaly áprilisban mozdították el hivatalából, miután 2024 decemberében szükségállapotot hirdetett ki, amelynek hatálya mindössze néhány óráig tartott, mert a parlament megszavazta a rendkívüli jogrend feloldását, majd az elnök elleni alkotmányos vádemelési eljárást is. Ennek során felfüggesztették hivatalából, majd egyebek között lázadás és hivatali hatalommal való visszaélés miatt büntetőeljárást indítottak ellene.

A dél-koreai jog szerint kiszabható halálbüntetés arra, akit bűnösnek találnak lázadás vezetésében, jóllehet az országban már évtizedek óta nem hajtottak végre halálbüntetést.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×