Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Jun Szogjol hivatalából felfüggesztett dél-koreai elnök (b) az ellene indított alkotmányos vádeljárásban tartott nyolcadik alkotmánybírósági meghallgatásán Szöulban 2025. február 13-án. Az alkotmányos vádemelési eljárást a dél-koreai ellenzék irányítása alatt álló parlament kezdeményezte Jun Szogjol ellen, miután az államfõ december 3-án rendkívüli állapotot hirdetett, katonákat vezényelt a parlamenthez, majd azt a parlamenti pártok és a tömegek tiltakozásának hatására visszavonta.
Nyitókép: MTI/EPA/EPApool/Dzson Hon Kjun

Halálbüntetést kértek a hivatalából elmozdított dél-koreai elnökre

Halálbüntetést kért kedden a dél-koreai ügyészség az ország volt elnökére, Jun Szogjolra, akit a 2024-ben rövid időre bevezetett hadiállapot miatt lázadással vádolnak – jelentette be a szöuli központi bíróság.

A bíróságon elmondott záróbeszédében az ügyész közölte még: a nyomozás során bebizonyosodott, hogy Jun, illetve az akkori védelmi miniszter, Kim Jonghjun közösen kidolgoztak egy olyan tervet, amellyel a céljuk Jun hatalomban tartása volt.

A tájékoztatás szerint az ügyészség Kim Jonghjunra életfogytig tartó börtönbüntetés kiszabását kérte.

A 2025 júliusa óta börtönben lévő volt elnök tagadja az ellen felhozott vádakat, és azzal védekezett a perben, hogy a hadiállapot kihirdetése a mindenkori elnök jogkörébe tartozik, és ezt ő azért tette meg, hogy figyelmeztesse az ellenzéki pártokat, mert szerinte akadályozták a kormány működését.

A bíróság várhatóan februárban hirdet ítéletet a perben.

Jun Szogjolt tavaly áprilisban mozdították el hivatalából, miután 2024 decemberében szükségállapotot hirdetett ki, amelynek hatálya mindössze néhány óráig tartott, mert a parlament megszavazta a rendkívüli jogrend feloldását, majd az elnök elleni alkotmányos vádemelési eljárást is. Ennek során felfüggesztették hivatalából, majd egyebek között lázadás és hivatali hatalommal való visszaélés miatt büntetőeljárást indítottak ellene.

A dél-koreai jog szerint kiszabható halálbüntetés arra, akit bűnösnek találnak lázadás vezetésében, jóllehet az országban már évtizedek óta nem hajtottak végre halálbüntetést.

Címlapról ajánljuk
Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

2022 és 2024 között csaknem 15 millió külföldi állampolgár lépett be a dél-európai ország területére, de közülük csak 7 millióan telepedtek le ott. A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a spanyol bevándorlási mintázat egyik sajátossága, hogy a bevándorlók átlagéletkora számottevően magasabb, mint Európa más országaiban, ennek pedig érződik a hatása a munkaerőpiacon is. Dócza Edith Krisztina arról is beszélt, mi vár Magyarországra a migrációs paktum életbelépésével.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×