Az érintett afgán menekültek a 2021-ben hatalomra került szélsőséges iszlám rezsim elől Pakisztánban, mindenekelőtt az ország fővárosában, Iszlámábádban kerestek menedéket. Számuk az akkori jelentések szerint annak idején megközelítette az 50 ezret, és túlnyomó többségüknek a korábbi Scholz-kormány egy önkéntes befogadási program keretében tett ígéretet: az akkori kancellár ezzel kívánta meghálálni azt a segítséget, amelyet 2021 előtt az akkor még ott állomásozó Bundeswehr-egységeknek, valamint a különböző német szervezeteknek nyújtottak.

Több tízezer afgán menekült Iszlámábádból már átköltözhetett Németországba, értesülések szerint azonban még mindig mintegy kétezret tesz ki azoknak a száma, akik befogadásra várnak. Dolgukat megnehezítette, hogy a pakisztáni kormány az év vége előtt saját hazájukba akarja visszatoloncolni őket.

A jelek szerint mindez a német koalíciós kormányban a kisebbik keresztény pártot, a CSU-t képviselő belügyminisztert kevéssé hatotta meg. Az RND német közszolgálati portálnak nyilatkozva Alexander Dobrindt kijelentette, hogy „ideális esetben” az év vége előtt még 535 ilyen afgán menekült érkezhet az országba.

„Az idő sürget, a pakisztáni hatóságok által megszabott kitoloncolási határidő az év végén lejár” – fogalmazott a belügyminiszter, hozzátéve, hogy a pakisztáni hatóságokkal is felvették a kapcsolatot annak érdekében, hogy decemberben lezárhassák az ügyet.

Az elsősorban a szociáldemokrata koalíciós partner által emiatt sokat bírált miniszter korábban más módon is próbálkozott: jelentős pénzbeli juttatás ígéretével igyekezett az Iszlámábádban tartózkodó afgánokat Németország helyett hazatérésre bírni. Túlnyomó többségük azonban a leghatározottabban elutasította az ajánlatot.

Voltak, akik levélben közvetlenül Friedrich Merz kancellárhoz fordultak segítségért, és ebben azt hangsúlyozták, hogy nem gazdasági okokból, hanem a túlélés reményében menekültek el Afganisztánból. A belügyminiszter által a hazatérés fejében felajánlott pénzbeli juttatást pedig kifejezetten sértőnek nevezték.

A levelet az ARD közszolgálati médium hozta nyilvánosságra, arról azonban nem volt hír, hogy a kancellár egyáltalán válaszolt volna. Sokan ugyanakkor pert is indítottak a német közigazgatási bíróságnál a német kötelezettségvállalás betartatása érdekében. Ha Pakisztánból az év végén ténylegesen kitoloncolják őket, a pert a tálibok által uralt Afganisztánból aligha indíthatnak. Sőt aligha kétséges, hogy a tálib rezsim részéről megtorlás fenyegetheti őket.