Infostart.hu
eur:
384.43
usd:
328.64
bux:
0
2026. január 7. szerda Attila, Ramóna
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a sajtó képviselõinek nyilatkozik az Európai Politikai Közösség (EPK) 7. csúcstalálkozójára érkezésekor Koppenhágában 2025. október 2-án. Az Európai Politikai Közösség tagállamainak vezetõi félévente üléseznek.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Radek Pietruszka

Bendarzsevszkij Anton: Ukrajna csak a NATO-tagságról mondana le, de arra nem is volt reális esélye

Ukrajna bizonyos biztonsági garanciák mellett hajlandó lemondani arról, hogy a NATO tagja legyen. Ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelentette be, mielőtt vasárnap Berlinben tárgyalóasztalhoz ült az Egyesült Államok kormányzati delegációjával.

Ukrajnának kompromisszumkészséget kellett mutatnia az Egyesült Államok felé a múlt hétvégi tárgyalások során – mondta Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója az InfoRádióban.

Úgy tűnik, Zelenszkij a terület ügyében nem fog kompromisszumot kötni, tehát továbbra sem akar lemondani területekről, a háború jelenlegi frontvonalak mentén történő befagyasztását fogadják el, és emiatt a NATO-tagság volt a kompromisszum, amit javasoltak a tárgyalásokon – mondta, hozzátéve:

valójában Ukrajnának a NATO-tagságra egyébként sem volt túl sok esélye.

Itt egyfajta szuverenitáskorlátozásról van szó, hiszen ha bárki megmondja egy országnak, hogy mit szabad és mit nem szabad, az a saját függetlenségébe, szuverenitásába ütközik – mondta.

Bendarzsevszkij Anton emlékeztetett rá, hogy bár az áprilisi és az augusztusi tárgyalások nem hoztak valódi áttörést, most ígéretesnek tűnnek a fejlemények.

„Berlinben 5 órán keresztül tárgyaltak, de nem mentek haza, sem Zelenszkij, sem az amerikai delegáció, vagyis Steve Witkoff és Jared Kushner.

A nagy kérdés nemcsak az lesz, hogy az ukránok miről hajlandóak lemondani, vagy milyen kompromisszumot hajlandóak kötni, hanem hogy amerikai oldalról pontosan milyen garanciákat hajlandóak megadni Ukrajnának.

A katonai garanciákról van szó, illetve arról, hogy Oroszország mit fogad el. Ha Oroszország számára a területi kérdés elsődleges, és minden más kevésbé prioritás, inkább csak szimbolikus, akkor nem lesz béke. De ha az orosz álláspontok is közelednek és mutatkozik kompromisszumkészség, akkor közelebb kerülünk a rendezéshez” – mondta Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója az InfoRádióban.

Kijev, Washington és az európai szövetségesek egy 20 pontos tervet vizsgálnak, amelynek révén létrejöhet a tűzszünet. Ukrajna és Oroszország között azonban jelenleg nincsenek közvetlen tárgyalások.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Nem a Móriczra megy a 6-os, friss érdekességek Budapest közlekedéséről

Mindenhol van késés, az utakat pedig hiába szórják, a hó egyelőre erősebb. Megállóáthelyezések vannak, illetve különleges vonalak. Részletek.
Európa kezében a gazdasági atomfegyver, 2000 milliárd dollárral radírozhatják le az amerikai elnököt

Európa kezében a gazdasági atomfegyver, 2000 milliárd dollárral radírozhatják le az amerikai elnököt

A venezuelai amerikai katonai fellépés után Donald Trump amerikai elnök ismét megerősítette igényét Grönlandra, ami Európában komoly biztonságpolitikai aggodalmakat váltott ki. Az európai kormányok elutasítják az annektálást, de katonailag és politikailag szűk a mozgásterük, miközben szakértők szerint egy nyílt konfrontáció Washingtonnal súlyos kockázatokat hordozna. Elemzők úgy látják, hogy az érdemi elrettentés nem katonai, hanem gazdasági eszközökkel képzelhető el – írja a Handelsblatt. A legdurvább vészterv is ott van az asztalon: az EU-tagállamok és az Egyesült Királyság több mint 2000 milliárd dollárnyi amerikai állampapírt tartanak, így egy összehangolt kötvényeladás érdemben növelhetné az amerikai finanszírozási költségeket és stratégiai nyomást gyakorolhatna Washingtonra, komoly globális piaci kockázatok árán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×