Mark Rutte a NATO külügyminisztereinek december eleji találkozóján jelentette be, hogy havi szinten egymilliárd dollár értékben vásárolna a szövetség elsősorban amerikai gyártóktól fegyvereket Ukrajna megerősítésére. A főtitkár Brüsszelben úgy fogalmazott, hogy a tagországok támogatásával Ukrajna a lehető legjobb pozícióba kerülhet, amikor a béketárgyalások valóban elkezdődnek.

A döntés vitákat váltott ki a tagállamok között.

A Nézőpont Intézet elemzője több szempontból problémásnak tartja a tervet. Úgy látja, az amerikai fegyveripar kerül előnybe, miközben az európai gyártók háttérbe szorulnak, ráadásul az eddig Ukrajnába hasonló célra érkezett pénzek felhasználása körül továbbra is sok a bizonytalanság. „Nem tudjuk, mennyi fegyver jut ténylegesen a frontvonalra, és mennyi tűnt el korrupciós csatornákon” – fejtette ki az InfoRádióban Erdélyi Rezső Krisztián.

A NATO-tagállamok sem egységesek a kérdésben. Mint az elemző elmondta, két nagy csoport rajzolódik ki. Az egyikben vannak a kétkedők, például az Egyesült Államok – amely a NATO költségvetésének legnagyobb részét adja –, Franciaország és Olaszország. Közülük Washington a konfliktus lezárásán dolgozik, nem a háború elhúzásán, Párizs pedig inkább azért tartozik ebbe a csoportba, mert az európai hadiipar érdekeit védené. Magyarország pedig elvi okokból ellenzi a háború finanszírozását és a békét sürgeti – emelte ki. A másik csoportba tartoznak a támogatók, számszakilag ők vannak többen: a balti államok, Lengyelország, több nyugat-európai ország és Kanada, amelyek jelentős összegekkel és fegyverekkel is segítenék Ukrajnát.

Erdélyi Rezső Krisztián emlékeztetett, hogy Donald Trump amerikai hatalomra kerülésekor az Egyesült Államokban volt egy elvárás azzal kapcsolatban, hogy az ukránok számoljanak el azokkal a támogatásokkal, amelyeket még a Biden-adminisztráció küldött Kijevnek.

„Az Egyesült Államok csökkentette is a hozzájárulását, részben a korrupciós botrányok, részben a béketárgyalások előmozdítása érdekében. Európában viszont továbbra is sok ország tud és hajlandó akár tíz- vagy százmillió eurós nagyságrendben segíteni. Számukra nem feltétlenül jelent akkora ideológiai törésvonalat az ukrajnai korrupciós botrány – nyilván fellépnek azért, hogy ezt kivizsgálják, de ez nem tart vissza számos nyugat-európai országot attól, hogy pénzzel és adott esetben fegyverrel támogassa Kijevet. A céljuk az, hogy Ukrajna győztesként kerüljön ki az Oroszország elleni háborúból – bár a győzelem fogalma egyre nehezebben meghatározható Kijev esetében” – jegyezte meg a Nézőpont Intézet elemzője.