Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
Donald Trump amerikai elnök a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tartott találkozón a washingtoni Fehér Házban 2025. július 7-én.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Magyarics Tamás: nagy kérdés, hogy ki tudja előnyére fordítani a rekordhosszú amerikai kormányzati leállást

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora az InfoRádióban arról beszélt, hogy milyen érdekek mentén vitázik immáron rekordideje a Republikánus Párt és a Demokrata Párt, illetve hogyan érintheti mindez azokat a munkavállalókat, akik addig fizetetlenül dolgoznak vagy fizetés nélküli szabadságon vannak.

Történelmi rekordot döntött a kormányzati leállás hossza az Egyesült Államokban. A leállás miatt nemcsak egyes intézmények nem működnek, de szövetségi alkalmazottak sem kapják meg fizetésüket.

„A mostani kormányzati leállás esetén a legfőbb kérdés, hogy a demokraták szeretnék meghosszabbítani az Obamacare egyes intézkedéseit, ezzel úgy lépve föl, mint a nép barátai, akik szeretnének az egyébként nem nagyon fair amerikai egészségügyi rendszeren javítani. Ezzel szemben a republikánusok úgy vélik, hogy az Obamacare szelektív és sok esetben törvényellenes volt, és szeretnék a költségvetést csökkenteni” – mondta az InfoRádióban Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

„A vita akörül zajlik, hogy a republikánusok hajlandóak lennének tárgyalni bizonyos elemek megtartásáról az Obamacare-ből, ha a demokraták megszavazzák a költségvetést, utóbbiak viszont csak akkor hajlandóak tárgyalni, miután a kormányzó párt jelen formájában megszavazta a büdzsét”

– magyarázta a szakértő. A leállás mostanra világcsúcsot döntött, bár ez nem újdonság, hiszen hasonlóan hosszú már volt egyszer a 90-es években, Bill Clinton ideje alatt, a jóléti kiadások csökkentése ügyében. Magyarics Tamás leszögezte: annyi biztos, hogy a mostani kormányzati szünet rövidtávon nem tesz jót a republikánusoknak, főleg, hogy közeleg a félidős választás.

Az ELTE emeritus professzora szerint kérdéses, hogy sikerül-e a feleknek megegyezniük, valamint a különböző fórumokon, közösségi- és hagyományos médiában ki tud jobban kijönni az egészből, melyik párt tudja hatékonyabban hibáztatni a másikat a leállás miatt. A szakértő megjegyezte, az biztos, hogy

„a kialakult helyzetet a Republikánus Párt, illetve Donald Trump arra a célra is ki szeretné használni, hogy folytassa a kormányzat és az adminisztráció leépítését”.

Magyarics Tamás azt is kiemelte, nagyon fontos kérdés még, hogy egy megegyezés esetén mindazok a kormányzati dolgozók, akik most fizetés nélküli szabadságon vannak, illetve nélkülözhetetlen szervek esetén fizetetlenül dolgoznak, visszakapják-e a munkahelyüket, vagy folytatódik-e a leépítés.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×