Infostart.hu
eur:
389.26
usd:
335.68
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Donald Trump amerikai elnök a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tartott találkozón a washingtoni Fehér Házban 2025. július 7-én.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Magyarics Tamás: nagy kérdés, hogy ki tudja előnyére fordítani a rekordhosszú amerikai kormányzati leállást

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora az InfoRádióban arról beszélt, hogy milyen érdekek mentén vitázik immáron rekordideje a Republikánus Párt és a Demokrata Párt, illetve hogyan érintheti mindez azokat a munkavállalókat, akik addig fizetetlenül dolgoznak vagy fizetés nélküli szabadságon vannak.

Történelmi rekordot döntött a kormányzati leállás hossza az Egyesült Államokban. A leállás miatt nemcsak egyes intézmények nem működnek, de szövetségi alkalmazottak sem kapják meg fizetésüket.

„A mostani kormányzati leállás esetén a legfőbb kérdés, hogy a demokraták szeretnék meghosszabbítani az Obamacare egyes intézkedéseit, ezzel úgy lépve föl, mint a nép barátai, akik szeretnének az egyébként nem nagyon fair amerikai egészségügyi rendszeren javítani. Ezzel szemben a republikánusok úgy vélik, hogy az Obamacare szelektív és sok esetben törvényellenes volt, és szeretnék a költségvetést csökkenteni” – mondta az InfoRádióban Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

„A vita akörül zajlik, hogy a republikánusok hajlandóak lennének tárgyalni bizonyos elemek megtartásáról az Obamacare-ből, ha a demokraták megszavazzák a költségvetést, utóbbiak viszont csak akkor hajlandóak tárgyalni, miután a kormányzó párt jelen formájában megszavazta a büdzsét”

– magyarázta a szakértő. A leállás mostanra világcsúcsot döntött, bár ez nem újdonság, hiszen hasonlóan hosszú már volt egyszer a 90-es években, Bill Clinton ideje alatt, a jóléti kiadások csökkentése ügyében. Magyarics Tamás leszögezte: annyi biztos, hogy a mostani kormányzati szünet rövidtávon nem tesz jót a republikánusoknak, főleg, hogy közeleg a félidős választás.

Az ELTE emeritus professzora szerint kérdéses, hogy sikerül-e a feleknek megegyezniük, valamint a különböző fórumokon, közösségi- és hagyományos médiában ki tud jobban kijönni az egészből, melyik párt tudja hatékonyabban hibáztatni a másikat a leállás miatt. A szakértő megjegyezte, az biztos, hogy

„a kialakult helyzetet a Republikánus Párt, illetve Donald Trump arra a célra is ki szeretné használni, hogy folytassa a kormányzat és az adminisztráció leépítését”.

Magyarics Tamás azt is kiemelte, nagyon fontos kérdés még, hogy egy megegyezés esetén mindazok a kormányzati dolgozók, akik most fizetés nélküli szabadságon vannak, illetve nélkülözhetetlen szervek esetén fizetetlenül dolgoznak, visszakapják-e a munkahelyüket, vagy folytatódik-e a leépítés.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×