Kína megkezdte negyedik repülőgép-hordozója, a nukleáris meghajtású Type 004 építését – jelentette helyi forrásokra hivatkozva az Army Recognition. A portál azt írja: a mérnökök igyekeztek USS Gerald Fordhoz hasonló vagy még annál is jobb képességű hajót tervezni. A 004-es típus hossza 330-340 méter, míg a USS Gerald Ford 337 méter. A két hajó vízkiszorítása is hasonló, bár a kínai talán ebben is meghaladja az amerikait, mivel annak 100 ezer tonnája helyett 110-120 ezer tonnás lehet.

‼️?? China has started construction of its fourth Type 004 aircraft carrier, which will become the first nuclear-powered surface combatant of the PRC.

According to reports, the new aircraft carrier with a displacement of 110-120 thousand tons is being built at a shipyard in… pic.twitter.com/UYWiRme2n9

— Visioner (@visionergeo) September 30, 2025

A népi felszabadító hadsereg haditengerészeténél ez lesz az első nukleáris meghajtású felszíni egység. (Atom-tengeralattjáró ugyanis már van a kínai flottánál.) A Type 004-est két Longwei nyomottvizes reaktor látja majd el 450-500 megawattnyi árammal, ami a hajtóművek mellett a repülőgépek indítására szolgáló, elektromágneses katapultot, a rendkívül fejlettnek ígért felderítő és harcvezető berendezéseket, illetve a jövőbeni energiafegyvereket látja el árammal. Az atomerőművek teljesítménye talán az egyetlen paraméter, amiben a kínai hajó elmarad az amerikaitól, mivel a USS Gerald Ford két reaktora 700 megawatt áramot állít elő.

Viszont a kínai hajó 90-nél is több repülőgépet képes szállítani, szemben az amerikai hordozó 75 repülőegységével. A Type 004-es fedélzetéről 24-30 darab J-15T nehéz vadászgépet és több mint 20, a radarok számára nehezen érzékelhető J-35 többcélú harci repülőt, illetve néhány KJ-600-as légtérellenőrzőt lehet bevetni. Ezek mellett valószínűleg idővel megjelennek a különböző feladatokra optimalizált drónok is az új hajó fegyverzetében.

‼️?? China has started construction of its fourth Type 004 aircraft carrier, which will become the first nuclear-powered surface combatant of the PRC.

According to reports, the new aircraft carrier with a displacement of 110-120 thousand tons is being built at a shipyard in… pic.twitter.com/UYWiRme2n9

— Visioner (@visionergeo) September 30, 2025

Nyugati szakértők úgy látják, hogy a kínaiak valószínűleg azért akarnak ilyen sok gépet a hajóra telepíteni, mert ezzel akarják ellensúlyozni az amerikaiak technológiai fölényét. Ez utóbbiról igazából nem sok konkrétum jelent meg eddig. Csupán annyi szivárgott ki, hogy a USS Gerald Ford az amerikai flotta legkorszerűbb hajója, amelyet úgy terveztek, hogy a repülő egysége akár napi 160 bevetést is képes legyen végrehajtani. Az Army Recognition szerint ez lehet az a pont, ahol a kínaiak még egy jó darabig hátrányban maradhatnak. Rengeteg gyakorlás és kiképzés kell ugyanis ahhoz, hogy a teljesen új rendszerű hajójuk minden képességét a lehető legjobban ki tudják használni.

Bár a kínai flottának ez lesz a negyedik anyahajója, igazából csak ez van azonos súlycsoportban az amerikai szuperhordozókkal. A legelső anyahajó, a Liaoning eredetileg a néhai Szovjetunió haditengerészetének épült, Kuznyecov néven. Aztán a kommunista birodalom széthullását követően az ukránokhoz került, akiktől egy kínai vállalkozó vette meg azzal, hogy úszó szállodát és kaszinót csinál belőle. De egyszer csak a haditengerészetnél bukkant fel. A sok műszaki problémával küzdő egységet inkább csak kiképzésre használják a kínaiak. A hajó kalandos történetéről az Infostarton is írtunk.

A Liaoninggel szerzett tapasztalatok alapján tervezték meg a valamivel nagyobb Shandongot, ami az elődjéhez hasonlóan nem rendelkezett még a repülőgépek indítását könnyítő katapulttal. Ehelyett a hajók orrát síugrósánchoz hasonlóra építették, ami valamelyest segíti a gépek felszállását. Ám az így startoló repülők messze nem tudnak annyi üzemanyagot és fegyvert magukkal vinni, mint a katapulttal indulók. Így a harmadik hajót, a Fucsient – az amerikai hordozók mintájára – már katapulttal és két, egymással szöget bezáró repülőfedélzettel gyártották.

Viszont mind a három korábbi kínai anyahajó hagyományos, gőzturbinás meghajtású, ami miatt csak korlátozott ideig tudnak a tengeren maradni. A nukleáris reaktorok ezzel szemben bármilyen hosszú idejű bevetést lehetővé tesznek. Legfeljebb menet közben, a nyílt tengeren kell időnként feltölteni a hajót élelemmel, és repülőgép-üzemanyaggal. Ezért választották a kínaiak is ezt az üzemmódot a legújabb és egyben eddigi legnagyobb hajójukhoz.

Mindenesetre a Type 004-es megjelenése rendkívül komoly kihívást jelent a US Navy számára, még akkor is, ha a kínai flottának egyelőre csak ez az egy ilyen hajója lesz. Peking több, ehhez hasonló hordozót akar, ami újabb fegyverkezési versenyt gerjeszt az USA és Kína között. Csakhogy a kínai hajógyártás sokkal nagyobb kapacitásokkal rendelkezik, ezért Washington igyekszik felpörgetni 10-11 darabosra tervezett új, repólgéphordozó flotta gyártását. Szó van arról, hogy az építésbe beszállnának más országok, például Dél-Korea hajógyárai is. A Ford-osztály második egysége, a USS John F. Kennedy 2027-ben, a harmadik, a USS Enterprise pedig két évvel ezután állna szolgálatba.